(7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele fennáll - bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága végzi.

(8) Az (5)-(7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni.

(9) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor.

87/F. § (1) A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol nyelvű jelölése:

a) alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve: BA, BSc),

b) mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve: MA, MSc).

(2) A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár stb.).

(3) Az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.

(4) A doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD), a művészeti képzésben „Doctor of Liberal Arts” (rövidítve: DLA).

87/G. § (1) Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar vagy külföldi, illetve közös oklevél kiállításához vezető közös képzést:

a) a felsőoktatási intézmények jogosultak a képzés folytatására,

b) a képzés megszervezésében az érintett felsőoktatási intézmények megállapodtak,

c) az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,

d) a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül,

e) a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mesterképzés, doktori képzés vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés.

(2) A felsőoktatási intézmény megállapodhat másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására.”

5. § A felsőoktatásról szóló törvény 124/E. §-a a következő cs) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„cs) képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely

a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit,

b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá

c) a doktori képzés tervét

tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt;”

6. § A felsőoktatásról szóló törvény a következő 129. §-sal egészül ki:

„129. § (1) A felsőoktatási intézmények 2006. szeptember l-jétől az e törvény 21/A. Fejezetének megfelelő képzési program alapján indíthatnak alapképzést, ideértve az egységes, osztatlan képzés első képzési időszakát is, valamint folytathatják az e törvény hatálybalépése előtt engedélyezett kísérleti képzésüket. Ettől az időponttól kezdődően nem indítható a régi képzési szerkezet szerinti főiskolai szintű, illetve egyetemi szintű képzésben új évfolyam. A felsőoktatási intézmények olyan képzést indíthatnak, amelyet a képzési program részeként 2006. június 30-ig az intézményi tanács elfogadott vagy az oktatási miniszter kísérleti programként engedélyezett. E rendelkezés alól az oktatási miniszter az intézményi tanács kezdeményezésére legfeljebb egy tanévre szóló felmentést adhat.

(2) E törvény alapján egyetemi szintű végzettség megszerzésére irányuló kiegészítő alapképzés a szakterületnek megfelelő képzési területen meginduló mesterképzést követően nem indítható.

(3) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a korábbi követelmények szerint fejezhetik be az adott szak képesítési követelményében meghatározott képzési idő alatt, és e törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szerezhetnek.

(4) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat a (3) bekezdés szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e törvény 21/A. Fejezete alapján folytathatják tanulmányaikat.

(5) A 2006. szeptember 1-jén és azt követően induló alap- és mesterképzés tekintetében nem alkalmazható e törvény 83. §-ának (1)-(10) bekezdése, 84-86. §-a, valamint 110. § (2) bekezdése.

(6) Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.

(7) Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.

(8) Az e törvény 21/A. Fejezete alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők.”

7. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 50. §-ának (24) bekezdése, valamint a felsőoktatásról szóló törvény 72. §-ának d) pontja, 81. § (2) bekezdésének c) pontja, 124/D. §-ának a) pontja, a 7/A. § (1) bekezdésnek szövegéből az „egyharmada az egyetemi-főiskolai képzési szinten” szövegrész, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXVIII. törvény 33. § (4) bekezdése, az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elősegítését, valamint a felsőoktatási intézmény és képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról szóló 2004. évi LX. törvény 7. § (4) bekezdésének a) pontja.