2005. évi CXII. törvény

a számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról1

I. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

1. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (5) bekezdése 1. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában

1. üzleti vagy cégérték:]

„c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet;”

(2) Az Szt. 3. §-a (5) bekezdése 2. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában

2. negatív üzleti vagy cégérték:]

„c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti negatív különbözet;”

(3) Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) E törvény alkalmazásában

3. személyi jellegű egyéb kifizetések:]

„3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.”

2. § Az Szt. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) a forinttól eltérő konvertibilis deviza, feltéve, hogy

a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint

b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei

az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön legalább 75%-ban az adott konvertibilis devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.]”

3. § Az Szt. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,]

„b) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),”

4. § Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:]

„b) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét;”

5. § Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.”

6. § Az Szt. 96. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.”

7. § Az Szt. 98. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

[Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során:]

„d) a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése előírásait nem kötelező alkalmazni.”

8. § Az Szt. 133. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a 10. § (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő vállalkozó köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló

a) kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;

b) kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így különösen:

ba) az összevont (konszolidált) éves beszámoló részeit,

bb) az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás-tagolást, valamint a tételek tartalmát,

bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,

bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,

be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és azok feltételeit,

bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségek közül alkalmazott szabályokat,

bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.”

9. § Az Szt. 141. §-a (9) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni.”

10. § Az Szt. 145. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a vállalkozó a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti kötelezettség, illetve lehetőség figyelembevételével az (1) bekezdés szerinti adatokat forint helyett a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis deviza helyett forintban, illetve a létesítő okiratban rögzített konvertibilis deviza helyett más - a létesítő okirat módosításában szereplő - konvertibilis devizában adja meg, a forintról devizára, a devizáról forintra, illetve a devizáról más devizára való áttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia.”

11. § (1) Az Szt. 151. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A nyilvántartásba vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”

(2) Az Szt. 151. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a Pénzügyminisztérium a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.”

12. § Az Szt. 166. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.

(4) A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.”

13. § Az Szt. 177. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Ha a - 2004. december 31-éig hatályos előírások szerint a 2005. évi üzleti évben éves beszámoló készítésére kötelezett - vállalkozó az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 49. §-ával módosított 9. § (2) bekezdés szerinti határértékek alapján (az előző üzleti évek adatainak a megemelt határértékek szerinti minősítésével) a 2005. évi üzleti évben egyszerűsített éves beszámolót készíthetne, akkor a 97. § (2) bekezdésében foglalt előírástól eltérően közvetlenül - már a 2005. évi üzleti évről készítendő beszámolóra vonatkozóan is - áttérhet az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.”

II. Fejezet

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény módosítása

14. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) a 3. § után a következő alcímmel és 3/A. §-sal egészül ki:

„Közigazgatási hatósági ügyek intézése

3/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben: