2005. évi CXIII. törvény
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról1
1. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet hatásköre kiterjed:]
„e) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),”
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.]
2. § A Psztv. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya kiterjed a Felügyelet által végzett engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési eljárásra. Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) a 3. §-ban felsorolt törvényekben meghatározott ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban és az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Felügyeleti jogkörben a Felügyelet határozatát és végzését megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet. A Felügyelet döntése ellen - a közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek helye nincs. A Felügyelet határozatának bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérhető. A bíróság a Felügyelet határozatát megváltoztathatja. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
3. § A Psztv. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nemzetközi együttműködés során a külföldi pénzügyi felügyeletektől kapott egyedi adatokat, információkat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, illetőleg külföldi pénzügyi felügyeleteknek az alábbi célokra adhat ki adatokat:]
„a) a pénzügyi szervezetek alapításának és tevékenységének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint a felügyeleti határozatokkal kapcsolatos bírósági eljáráshoz,”
4. § A Psztv. az 5. §-t követően a következő alcímmel és 5/A. §-sal egészül ki:
„Kapcsolat az Európai Bizottsággal
5/A. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
a) a hitelintézet, illetve a biztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,
b) az olyan befektetési szolgáltató számára kiadott tevékenységi engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
c) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, illetve biztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,
d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve a leányvállalati állapot megszűnését,
e) harmadik országban bejegyzett befektetési vállalkozás által Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozásban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar befektetési vállalkozás a harmadik országbeli befektetési vállalkozás leányvállalatává válik, illetve a leányvállalati állapot megszűnését,
f) harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve a leányvállalati állapot megszűnését,
g) a pénzügyi holding társaság számára kiadott engedélyt, illetve annak visszavonását.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan pénzügyi szervezetnek adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, továbbá részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelvében meghatározott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.”
5. § A Psztv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A Felügyelet a honlapján - a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a betétesek, a biztosítottak, illetve a pénztártagok védelme érdekében - közzéteszi
a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét,
b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött,
c) a határozata, a végzése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét, és
d) a határozata, a végzése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet.
(2) A Felügyelet a határozatát, a végzését részben vagy egészben a honlapján, illetőleg - döntésétől függően - az általa célszerűnek tartott egyéb módon közzéteheti.
(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a banktitokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.”
6. § A Psztv. 6/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyeleti Tanács elnöke félévente, a félévet követő hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól, aki értékeli azt és szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kér.”
7. § A Psztv. 9/C. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeleti Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
„a) a Felügyelet szakmai munkája irányának, szervezeti felépítésének meghatározása, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatának elkészítése,”
„d) a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, valamint az ellenőrzési tervének jóváhagyása, az ellenőrzési módszertan elfogadása.”
8. § A Psztv. a 11/B. §-t követően a következő alcímmel és 11/C. §-sal egészül ki:
„A felügyeleti díj fizetésének szabályai
11/C. § (1) A felügyeleti díj kiszámítását és bevallását külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon kell teljesíteni.
(2) A felügyeleti díj összegét a pénzügyi szervezet a külön jogszabályban foglaltak alapján számítja ki és az (1) bekezdésben meghatározott, kitöltött nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül a Felügyelethez benyújtja. Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - amennyiben az adott évről készített éves beszámoló a pénzügyi szervezet közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása után szükséges - a következő év második díjszámításában külön tételként be kell vallani a tárgyévre meghatározott negyedévi díjakkal kapcsolatos díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettséget.
(3) A (2) bekezdésben foglalt díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. Ez a szabály irányadó a felügyeleti díj túlfizetése esetén is azzal, hogy a tárgynegyedévben esedékessé váló díjtartozás csökkenthető a túlfizetés összegével.
(4) A pénzügyi szervezet - a függő biztosításközvetítő kivételével - akkor is köteles a díjszámítás benyújtására, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezett. A díj megfizetése a díjszámítási és bevallási kötelezettséget nem pótolja.
(5) A Felügyelet a pénzügyi szervezetet megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra, illetve kijavításra szólítja fel, ha a pénzügyi szervezet bevallása hibás vagy hiányos.
(6) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj végrehajtását a Felügyelet foganatosítja. Ez esetben végrehajtható okiratnak minősül a díjbevallást tartalmazó - az (1) bekezdésben meghatározott - nyomtatvány.”
9. § A Psztv. a 11/C. §-t követően a következő címmel, alcímmel és 11/D. §-sal egészül ki:
„V. Fejezet
A FELÜGYELET HATÓSÁGI ELJÁRÁSAI
Ügyfél
11/D. § A Felügyelet előtti eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, akit hatósági ellenőrzés alá vont, illetve aki a Felügyelethez kérelem benyújtásával közigazgatási eljárás lefolytatását kezdeményezte.”
10. § A Psztv. a 11/D. §-t követően a következő alcímmel és 11/E. §-sal egészül ki:
„Általános eljárási szabályok
11/E. § (1) A Felügyelet a jogi képviselet nélkül eljáró természetes személy ügyfelet az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának következményeiről tájékoztatja.
(2) A Felügyelet eljárása során - ellenérdekű fél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítését.”
11. § A Psztv. a 11/E. §-t követően a következő 11/F. §-sal egészül ki:
„11/F. § A pénzügyi szervezet jogszabályban meghatározott esetekben az adatszolgáltatási kötelezettségének a Felügyelet által meghatározott formában köteles eleget tenni.”
12. § A Psztv. a 11/F. §-t követően a következő 11/G. §-sal egészül ki:
„11/G. § A Felügyelet - a Ket.-ben meghatározott felfüggesztési indokokon túlmenően - az eljárást akkor is felfüggesztheti, ha az ügyben az érdemi döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amely más szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő más ügyben hozott döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el.”
13. § A Psztv. a 11/G. §-t követően a következő 11/H. §-sal egészül ki:
„11/H. § Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti. Az iratbetekintés korlátozásáról a Felügyelet végzéssel dönt.”
14. § A Psztv. a 11/H. §-t követően a következő 11/I. §-sal egészül ki: