30. § A Nekt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely
a) a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, illetőleg elkülönítését célozza vagy ezt eredményezi,
b) a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul,
c) a kisebbséget vagy kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza,
d) a kisebbség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.”
31. § A Nekt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Nekt. a következő új 5/A. §-sal egészül ki:
„5. § (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek joga települési, területi és országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: kisebbségi önkormányzat) létesítése.
(2) A kisebbségi önkormányzat létesítésének kezdeményezésében és választásában az a választópolgár vehet részt, aki szerepel a kisebbségi választási nyilvántartásban (a továbbiakban: kisebbségi választói jegyzék). A választópolgár csak egy kisebbségi választói jegyzékben szerepelhet. A kisebbségi választói jegyzékre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény tartalmazza.
(3) Valamely kisebbség képviseletét az a jelölt vállalhatja, aki szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. A képviseleti jog csak egy kisebbség esetében gyakorolható.
5/A. § (1) A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.
(2) A kisebbségi önkormányzatok jogállását, jogait, kötelezettségeit, szervezetét, működési feltételeit, gazdálkodásának sajátos szabályait, a központi állami szervek, a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok egymás közötti kapcsolatait e törvény szabályozza.”
32. § A Nekt. a következő új 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Értelmező rendelkezések:
1. kisebbségi közügy:
a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a kisebbséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a kisebbségek kulturális autonómiájának a kisebbségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy,
b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a kisebbségi önkormányzati szervekben való kisebbségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy,
2. kisebbségi önkormányzat: a törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek települési, területi (megyei, fővárosi) vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre,
3. kisebbségi közoktatási intézmény: az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata a közoktatásról szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább 25%-a részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban,
4. kisebbségi közoktatásban alkalmazottak köre: azok, akik a kisebbségi közoktatási intézményben pedagógus munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben végzik tevékenységüket,
5. megfelelő színvonalon való további gondoskodás: az intézmény fenntartói jogának a kisebbségi önkormányzat által történő átvétele nem eredményezi az átvétel előtti szolgáltatások színvonalának romlását, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek csökkenését,
6. kisebbségi tömegtájékoztatás: a kisebbségi közösség tájékoztatását, művelődését, kulturális autonómiájának megőrzését, kiterjesztését szolgáló, az írott vagy elektronikus sajtóban (televízióban, rádióban) rendszeresen vagy időszakonként biztosított híradás, műsorszolgáltatás, függetlenül attól, hogy a tömegtájékoztatást végző sajtószervet valamely kisebbségi szervezet működteti, vagy a szolgáltatást a közszolgálati média - külön törvényben meghatározottak szerint - illetőleg közszolgáltatási szerződés alapján más szolgáltatók nyújtják,
7. hivatalos okmány: külön jogszabály által személyazonosító okmánynak minősített okmány.
(2) E törvény alkalmazásában:
a) a kisebbségi önkormányzat testületének hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - a kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettesei választásának kivételével - magában foglalja a felmentés, vezetői megbízás visszavonásának jogát, továbbá az egyéb megbízási, jelölési vagy delegálási jog magában foglalja a megbízás, jelölés, illetőleg delegálás visszavonásának jogát,
b) az egyéb munkáltatói jogon - a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - minden más munkáltatói jogot kell érteni,
c) országos kisebbségi önkormányzat esetén a munkáltatói jog magában foglalja a hivatal munkavállalói feletti munkáltatói jogot is, melyet a hivatal vezetője gyakorol,
d) az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény átvételének, átszervezésének és megszüntetésének jogát,
e) hozzátartozó: az egyenesági rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs,
f) kisebbségi kulturális intézmény: olyan kulturális intézmény, amelynek feladata elsődlegesen a kisebbségi kultúra, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása,
g) kulturális intézmény: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény mellékletében szereplő közművelődési intézmény és közgyűjtemény, továbbá a kulturális örökségvédelmi törvény értelmező, illetve záró rendelkezései alapján meghatározott intézmény,
h) ideiglenes kezelés: a jó gazda gondosságával történő használat, hasznosítás, a hasznok szedésének joga azzal a megkötéssel, hogy e vagyon - jogszabályban előírt kivétellel - nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, továbbá e vagyon tekintetében az ideiglenes kezelői jog sem engedhető át.”
33. § A Nekt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(1) Valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbséghez való tartozás kérdésében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilatkozatra senki sem kötelezhető.
(2) Törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti.”
34. § A Nekt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A kisebbséghez tartozó joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával anonim módon (névtelenül) megvallhassa.”
35. § A Nekt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb hivatalos okmányok kiállítása - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - kétnyelvű is lehet.”
36. § A Nekt. 13. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisebbséghez tartozó személynek joga van:)
b))~„b) részt venni anyanyelvű oktatásban és művelődésben;”
37. § A Nekt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A kisebbségek közösségeinek joguk van az önszerveződéshez, illetőleg törvény keretei között létrehozhatnak bármely szervezetet.”
38. § (1) A Nekt. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati rádió és televízió - külön törvény rendelkezései szerint önálló szervezeti keretek között és elkülönült költségvetéssel - biztosítja a kisebbségi műsorok rendszeres készítését, sugárzását és terjesztését.”
(2) A Nekt. 18. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisebbségi közösségeknek joguk van:)
„a) kisebbségi óvodai nevelés, kisebbségi alap- és középfokú nevelés és oktatás, továbbá felsőfokú képzés, illetve az országos kisebbségi önkormányzat útján a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni,”
39. § A Nekt. 21. §-át megelőző cím, valamint a 21-30. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Nekt. a következő új 24/A-24/E., továbbá 30/A-30/T. §-okkal és megfelelő címekkel egészül ki:
„A kisebbségek önkormányzatai, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása
21. § (1) Az egyes kisebbségek külön törvényben meghatározottak szerint:
a) községben, városban és a főváros kerületeiben települési, továbbá a megyében és a fővárosban területi kisebbségi önkormányzatot, valamint
b) országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre.
(2) A kisebbségekhez tartozó választópolgárok települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzati képviselővé vagy országos kisebbségi önkormányzati képviselővé választásáról külön törvény rendelkezik.
22. § A kisebbségi önkormányzatot a választópolgárok a külön törvényben foglaltaknak megfelelően közvetlen választás útján hozhatják létre.
23. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati testület képviselőinek létszáma 5 fő.
(2) A megyei, a fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek létszáma 9 fő.
(3) Ugyanaz a kisebbség a településen csak egy települési kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(4) Egy kisebbség a megyében, illetőleg a fővárosban csak egy területi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(5) Ugyanaz a kisebbség csak egy országos kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. Több kisebbség közös, társult országos kisebbségi önkormányzatot alakíthat. Az országos kisebbségi önkormányzat tagjainak létszáma külön törvény szerint 15-53 fő lehet.