2005. évi CXIX. törvény
az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról1
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I. Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„16. Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.”
(2) Az Szja tv. 3. §-ának 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„20. Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a gyártó által, vagy műszaki szakértő által megállapított mérték.”
(3) Az Szja tv. 3. §-a 23. pontja a következő n) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
[Nyugdíj:]
„n) a magánszemélynek a nyugdíj-előtakarékossági számlájáról teljesített, külön törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés (juttatás).”
(4) Az Szja tv. 3. §-ának 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.”
(5) Az Szja tv. 3. §-ának 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„56. Falusi lakóház:
a) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet 1. számú mellékletének I. része szerint kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő községben,
b) az a) pontban említett melléklet II. része szerint kiemeltnek nem minősülő településen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján falusias lakóterületnek minősített részeken,
c) már kialakult tanyás térségben
lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel.”
(6) Az Szja tv. 3. §-a 62. pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„62. Hallgatói munkadíj: a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben akkreditált iskolai rendszerű első alap-, illetve mesterképzésben teljes idejű képzésben résztvevő, továbbá az első doktori képzésben résztvevő hallgató által”
(7) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„d) a szociális gondozói díj évi 120 ezer forintot meg nem haladó része;”
(8) Az Szja tv. 3. §-a a következő 76. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„76. Nyugdíj-előtakarékossági számla: az erről szóló külön törvényben meghatározott módon és feltételekkel a magánszemély (tulajdonos) nevén megnyitott és vezetett számla.”
(9) Az Szja tv. 3. §-a a következő új 77. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„77. Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért.”
2. § (1) Az Szja tv. 7. §-a előtti cím az „Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek” címre módosul, egyidejűleg a § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]
„e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeget; valamint a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget;”
(2) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]
„j) azt az összeget, amelyet
ja) a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagja, vagy a kedvezményezett rendelkezése alapján a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztár vagy a Nyugdíj-biztosítási Alap részére utal át;
jb) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a kedvezményezett rendelkezése alapján annak egyéni számlája javára vagy kedvezményezett hiányában a pénztár tagjainak egyéni számlái javára jóváír;”
(3) Az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés k) pontjának alkalmazásában]
„a) több munkáltató esetén munkáltatónak az a munkáltató minősül, akivel (amellyel) a magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll, ha azonban a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni, ahol a munkaidő a leghosszabb; azonos tartamú munkaidők esetén, vagy ha a munkaidőt nem, vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni, ahol a jövedelem magasabb; ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, az tekintendő munkáltatónak, ahol a jogviszony korábban kezdődött; e pont rendelkezéseinek alkalmazásában a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért;
b) több munkáltató esetén a munkáltató minősítéséhez a magánszemély által az a) pontban foglaltak figyelembevételével írásban tett nyilatkozat szolgál;”
3. § (1) Az Szja tv. 11. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A magánszemély
a) az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a jövedelmét és az azt terhelő adót - ha törvény másként nem rendelkezik - adóévenként állapítja meg és vallja be, valamint az adót megfizeti;
b) az adóévben megszerzett jövedelméből - kivéve, amely után a Harmadik részben meghatározottak szerint adózik - a VI. Fejezet rendelkezései szerint összevont adóalapot képez, és ez után jövedelemsávonként növekvő adómértékek szerint adózik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezésétől eltérően - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is - azt az adót, amelynek megállapítására maga köteles
a) az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély (ideértve az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót is a nem vállalkozói tevékenységből származó bevételeinek adója tekintetében), továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában kiegészítő tevékenységet (is) folytató egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély az éves adóbevallásában,
b) az a) pontban nem említett egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemély negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig
az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban vallja be, azzal, hogy a negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a kötelezettséget a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallani.”
(2) Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A magánszemély - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles bevallani:]
„i) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.”
4. § (1) Az Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az e törvény szerint bevételnek nem számító tételeket, továbbá azt a bevételt,]
„b) amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
ba) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
bb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.”
(2) Az Szja tv. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.”