5. § Az Szja tv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magánszemély a (3) bekezdésben említett végkielégítés kifizetését megelőzően írásban nyilatkozhat, hogy a (3) bekezdés rendelkezését nem kívánja alkalmazni. Az a magánszemély, akinek az e § (3) bekezdése szerinti áthúzódó végkielégítés alapján az adóévben adókötelezettsége áll fenn, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítására vonatkozó nyilatkozatot nem tehet.”

6. § Az Szja tv. 28. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Egyéb jövedelem a nyugdíj-előtakarékossági számlán kimutatott követelés azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által teljesített befizetések, és az általa elhelyezett befektetési eszközök elhelyezéskor képviselt szokásos piaci értékének együttes összegét, ha a nyugdíj-előtakarékossági számla bármely a külön törvényben meghatározott feltételnek nem felel meg. E jövedelem szerzési időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amely időpontban a feltétel hiánya előállt.”

7. § Az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

8. § Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az alap adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás összegével.

(2) Az alap adójóváírás

a) az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (5) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy

b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 18 százalékát meghaladó része, ha magánszemély a) pont szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt összegét.

(3) A kiegészítő adójóváírás

a) az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 2340 forint, feltéve, hogy a magánszemély (2) bekezdés a) pont szerinti éves összes jövedelme nem haladja meg a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő jogosultsági határt, vagy

b) az a) pont szerint meghatározott összegnek a kiegészítő jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 5 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély (2) bekezdés a) pont szerinti éves összes jövedelme meghaladja a kiegészítő jogosultsági határt, de nem éri el a kiegészítő jogosultsági határ 561 600 forinttal növelt összegét.

(4) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

(5) A jogosultsági határ az adóévre 1 500 000 forint.

(6) A kiegészítő jogosultsági határ az adóévre 1 000 000 forint.”

9. § Az Szja tv. 35. §-a és a § előtti cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei

35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti annak az összegnek a 25 százaléka, amelyet

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizet meg;

b) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizet meg.

(2) Az összevont adóalap adóját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő adóévi befizetésnek - ide nem értve a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján e címen fizetett összeget - a 30 százaléka.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kedvezményeket az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint a magánnyugdíjpénztár vagy a társadalombiztosítási igazgatási szerv által kiadott olyan igazolás alapján lehet igénybe venni, amely tartalmazza az adóévben a magánszemély által befizetett összeget.”

10. § Az Szja tv. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri.”

11. § Az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont összeget húsz százalékkal növelten kell arra az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, amely adóévben a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli azt a levont összeget, amelynek a levonását megalapozó befizetés évének utolsó napjától számított három év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt.”

12. § Az Szja tv. 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) Ha a magánszemély a 40. § alapján családi kedvezményt érvényesít és az adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme az e bekezdés a)-e) pontjai szerinti jövedelemkorlátot meghaladja, akkor e magánszemély a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát. E bekezdés alkalmazásában a jövedelemkorlát

a) 6 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt,

b) 6 millió 500 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,

c) 7 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,

d) 7 millió 500 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,

e) 8 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt.

(2) Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot nem haladja meg, a 36. §, a 36/A. §, a 39. §, és a 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forint - összegben érvényesíthet.

(3) Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, a 36. §, a 39. §, és a 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forintnak a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részének megfelelő - összegben érvényesíthet. A 6 500 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 36. §, 39. §, és a 41-42. §-ok alapján kedvezmény nem érvényesíthető.

(4) A 35-43. § rendelkezéseiben említett csökkentő tételek - figyelemmel az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre is - együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.”

13. § Az Szja tv. a következő alcímmel és 44/A-44/C. §-sal egészül ki, valamint a 45. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Rendelkezés az adóról

44/A. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása céljából tett nyilatkozat keretében tett külön nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is), valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba az adóévben az általa tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is), valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),

de együttesen legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forint),

c) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagjaként - az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül -

ca) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,

cb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,