2005. évi CXXVI. törvény

a családtámogatási rendszer átalakításáról1

I.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

1. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén élő]

„c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”

2. § A Cst. 4. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.”

3. § (1) A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Családi pótlékra jogosult]

„a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték”

[aa) a még nem tanköteles,

ab) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,

ac) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú

saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;]

(2) A Cst. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.”

4. § A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 11 000 Ft,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 000 Ft,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 000 Ft,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 000 Ft,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 000 Ft,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 000 Ft,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 21 000 Ft,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 000 Ft,

i) a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén - a 8. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével -18 000 Ft,

j) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 13 000 Ft.”

5. § A Cst. 19. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult.”

6. § A Cst. 20. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 7. § (5) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt”

[a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.]

7. § A Cst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet

a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,

b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.”

8. § A Cst. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/A. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.

(3) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezik el.”

9. § A Cst. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva - a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot

a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;

b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondozható.”

10. § A Cst. 24. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.

(3) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezi el.”

11. § A Cst. 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el.”

12. § A Cst. 45. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:]

„f) a jogosult munkahelyére, bankszámlaszámára vonatkozó adat;”

13. § A Cst. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § A családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló szerv a 45. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, illetve a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztártól, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása céljából.”

II.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

14. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzbeli és természetbeni ellátások:

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,

d) az otthonteremtési támogatás.”

15. § (1) A Gyvt. 18. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogosult gyermek számára

a) a települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési) önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot,

b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást

állapít meg.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.”

(2) A Gyvt. 18. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.

(6) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.”