16. § (1) A Gyvt. 19. §-ának (1)-(2) bekezdése és a 19. §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a) a 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
b) a 20/A. §-ban meghatározott egyszeri támogatásnak,
c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek
az igénybevételére.
(2) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 110%-át,
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.”
(2) A Gyvt. 19. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(8) A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.
(9) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.”
17. § A Gyvt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő.
(2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzatjegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha
a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
(4) Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a 19. §-ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.”
18. § A Gyvt. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában egyszeri támogatást folyósít.
(2) Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2006. évben 5000 forint. A 2006. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”
19. § (1) A Gyvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen elrendelték, az a kérelem benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet
a) a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget,
b) a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át
kell kifizetni.”
(2) A Gyvt. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés jelölése (8) bekezdésre változik:
„(7) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a) a tárgyhónap 15-éig következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át,
b) a tárgyhónap 15-ét követően következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget
kell kifizetni.”
20. § A Gyvt. a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.”
21. § A Gyvt. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) A családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat.”
22. § A Gyvt. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett
a) gondoskodik az örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam, valamint az örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezéséről, továbbá
b) az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium megkeresésére külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követően jelentést készít az örökbefogadás helyzetéről.”
23. § A Gyvt. 107. §-a (1) bekezdésének az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 60. §-ával beiktatott h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A települési önkormányzat jegyzője]
„h) az e törvényben meghatározott feltételek szerint megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,”
24. § A Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Gyermekétkeztetés esetén]
„a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,”
[kedvezményként kell biztosítani (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).]
25. § A Gyvt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi, valamint házi gyermekfelügyelet térítési díjának megállapításánál a 148. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj.
(3) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15%-át, figyelemmel a 147. § (2) bekezdésben foglaltakra is, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át.
(4) Ha a családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet keretében étkezést is biztosítanak, az étkezéssel együtt az ellátásért fizetendő személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20%-át, figyelemmel a 147. § (2) bekezdésben foglaltakra is, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 60%-át.”
26. § A Gyvt. a következő 190. §-sal egészül ki:
„190. § E törvény a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
27. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 28. §-ának (2) bekezdése, valamint 30. §-a a kihirdetéstől számított 8. napon lép hatályba.
28. § (1) A családi pótlék e törvény 4. §-ával megállapított Cst. 11. § (1) bekezdése szerinti havi összegére vonatkozó rendelkezéseket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A 2005. december 31-én hatályban lévő szabályozás szerint családi pótlékra és a Gyvt.-ben meghatározott rendszeres gyermekvédelmi támogatásra egyidejűleg jogosult személy 2006. január 10-éig kérheti a Magyar Államkincstár lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Területi Igazgatóságánál - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságnál - és kirendeltségeinél (a továbbiakban együtt: Igazgatóság) a családi pótléknak a 2006. március 31-éig terjedő időszakra a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerinti tovább folyósítását. A kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtását hatósági bizonyítvány kiállításával igazolja.
(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalmazza
a) a kérelmet benyújtó személy, valamint a családi pótlékra jogosító gyermek személyazonosító adatait,
b) a családi pótlékra való jogosultság tényét,
c) azt a tényt, hogy a kérelmet benyújtó személy részére 2006. március 31-éig a családi pótlék a 2005. december 31-én hatályban lévő szabályozás szerint kerül folyósításra.
(5) A családi pótlék e törvény 4. §-ával megállapított Cst. 11. § (1) bekezdése szerinti havi összegére vonatkozó rendelkezéseket 2006. április 1-jétől - hivatalból - valamennyi családi pótlékra jogosult személyre alkalmazni kell.