2005. évi CXXX. törvény

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról1

1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Legfelsőbb Bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el.”

2. § A Pp. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében a Legfelsőbb Bíróság határoz.”

3. § A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének a) és e)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, a bekezdés az alábbi n) ponttal egészül ki, a jelenlegi n) pont megjelölése pedig o) pontra változik:

[A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:]

„a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg;”

„e) a cégekkel kapcsolatos perek közül:

ea) a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,

eb) a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek,

ec) a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek,

ed) a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek,

ee) a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá

ef) a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti perek;

f) a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül:

fa) az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított perek,

fb) az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek;

g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértése miatt indított kártérítési pereket is, ha az előbbiekkel együtt vagy azok folyamán indítják meg;”

„n) az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből eredő perek [1997. évi LXXXIII. tv. 30. §];”

4. § A Pp. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kijelölés kérdésében

a) a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel, valamint ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi bíróság kijelölhető;

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi, megyei, illetve munkaügyi bíróságok között merült fel, továbbá ha a területén levő helyi, megyei vagy munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi, megyei vagy munkaügyi bíróság kijelölhető;

c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a Legfelsőbb Bíróság dönt.”

5. § A Pp. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az, akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet pert indított, a perben félként vesz részt. A más által indított perbe az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján, illetve az 51. § a), b) pontjai alapján maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. Ha a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek - az 51. § b) pontjára tekintettel történő perbelépés esetét kivéve -, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.”

6. § A Pp. 67. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Ügyvédjelölt (jogi szakvizsgával nem rendelkező jogi előadó) az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság előtt - a 119. §-ban szabályozott esetet kivéve - nem járhat el.”

7. § A Pp. 73/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73/B. § (1) Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a (2) bekezdésben szabályozott eseteket, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

(2) A jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott - a 73/A. § a) pontjában meghatározott - kérelem nem hatálytalan, ha:

a) a fél a kérelem benyújtásával egyidejűleg költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő, vagy

b) a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet - ide nem értve a (4) bekezdésben szabályozott esetet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság csak azután rendeli ki a pártfogó ügyvédet a 73/A. § a) pontjában meghatározott kérelmet előterjesztő fél részére, ha a kérelmet a (2) bekezdés b) pontjában említett okból nem utasítja el.

(4) A 73/A. § a) pontjában meghatározott kérelmet a bíróság az eljárás bármely szakában akkor is hivatalból elutasítja, ha a kérelmet előterjesztő fél a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.”

8. § (1) A Pp. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-62. §) félbeszakad, kivéve ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt.”

(2) A Pp. 111. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A fél a per megszüntetése érdekében akkor is kérheti az eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. A bíróság az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően a fél kérelmére ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik. Az eljárás a per megszüntetése érdekében az ügygondnokkal szemben folyik tovább.”

9. § A Pp. 121. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:]

„f) az arra való utalást, hogy a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt-e folyamatban - kivéve, ha a közvetítői eljárást törvény kizárja.”

10. § A Pp. 149. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felek közösen előterjesztett kérelmére a bíróság - ha annak feltételei fennállnak - a pereket egyesíti. A kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a bíróság a felek kérelmére a pereket egyesítette, utóbb az egyesítést nem mellőzheti.”

11. § (1) A Pp. 157. §-a a következő g) és h) pontokkal egészül ki:

[A bíróság a pert megszünteti:]

„g) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja;

h) a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja.”

(2) A Pp. 158. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a 157. § a), b) vagy g) pontja esetében a pert az eljárás bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles.”

12. § A Pp. 192. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bíróság az iratok beérkezéséről a feleket tájékoztatja.”

13. § A Pp. 201. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bizonyítást a perbíróság, illetőleg a megkeresett bíróság a szabályszerűen idézett felek távollétében is lefolytatja. Igazolásnak ilyenkor helye nincs, azonban a felek bármelyike kérheti a bizonyítás megismétlését, ha ahhoz lényeges érdeke fűződik, és az azzal felmerülő újabb költségeket előlegezi; a kérelem tárgyában az eset összes körülményeinek mérlegelésével akkor is a perbíróság határoz, ha a bizonyítást megkeresett bíróság folytatta le.”

14. § A Pp. XIV. fejezete helyébe a következő XIV. fejezet lép:

„XIV. Fejezet

Felülvizsgálat

270. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

(2) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól - jogszabálysértésre hivatkozással - a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek a keresetlevelet (fizetési meghagyást) a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés ellen.

271. § (1) Nincs helye felülvizsgálatnak

a) az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi;

b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta;

c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen, kivéve ha a fellebbezés is kizárólag az elsőfokú határozat e rendelkezései ellen irányult;

d) a jogerős határozatnak csupán a teljesítési határidőre, illetve a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen;

e) ha a határozatot a Legfelsőbb Bíróság hozta;

f) a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;

g) az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntő részében -, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni;

h) az egyezséget jóváhagyó végzés ellen;