2005. évi CXXXI. törvény
egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról1
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:]
„g) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egységre.”
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
2. § A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a működési területe alapján érintett nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.”
3. § Az Fkbt. 12/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, az FM-hivatal megállapítja azoknak a személyeknek a körét és - a ki nem elégített AK-igénynek megfelelő - jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét az FM-hivatal közli az illetékes körzeti földhivatallal és a működési terület alapján érintett nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) is.”
4. § Az Fkbt. 12/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.”
5. § Az Fkbt. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„b) szakhatóság: a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat, az építésügyi hatóság feladatok tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint hatáskörrel rendelkező jegyző, az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóság, az Állami Erdészeti Szolgálat területi igazgatósága és az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség;”
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
6. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell bányajáradékot fizetni
a) a növelt hatékonyságú és környezetkímélő művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj és az ezzel együtt kitermelt olajkísérő földgáz mennyisége,
b) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés és a kitermelt ásványi nyersanyagnak, közcélú vízilétesítmények építése során történt felhasználása után.”
7. § A Bt. 27. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványokról, ásványtársulásokról, ősmaradványokról a bányavállalkozó köteles tájékoztatni a feltárás helyén működő nemzeti park igazgatóságot és lehetővé tenni a lelet mentését.”
8. § A Bt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal a bányafelügyeletnek, ha ezt vízbetörés okozza, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek is bejelenteni. A bejelentés és a vizsgálat rendjét a bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét a miniszter rendeletben határozza meg.”
9. § A Bt. 38/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Országos jelentőségű védett természeti és Natura 2000 területen, továbbá vízbázis védőterületén az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhetők. Helyi jelentőségű védett természeti területen az annak fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének - a fővárosban a főjegyző - előzetes hozzájárulása szükséges. Az (1) bekezdésben felsorolt jogok egyéb kivett helyen is kizárólag a kivett hely jogosítottja előzetes hozzájárulásával gyakorolhatók. Szakhatósági hozzájárulás szükséges továbbá a termőföld jogszabályokban előírt védelme érdekében.”
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
10. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség) véleményezésre megküldi. A felügyelőség szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.”
11. § A Kvt. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges területi feladatokat a felügyelőség látja el.”
12. § A Kvt. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külön jogszabályban meghatározott környezethasználók kötelesek az általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani a felügyelőség részére. A környezeti jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”
13. § A Kvt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bejegyzést a felügyelőség kezdeményezi, illetve azt - felelősség bírósági megállapítása esetén - a bíróság hivatalból rendeli el.”
14. § A Kvt. 58. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:]
„b) az illetékes felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,”
15. § A Kvt. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, továbbá a felügyelőségek, illetőleg más államigazgatási szervek, a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyző látják el.”
16. § A Kvt. 65. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A környezetvédelmi hatósági feladatokat első fokon]
„a) külön jogszabályok rendelkezései szerint a polgármester, főpolgármester jegyző, fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság),
b) az önkormányzati környezetvédelmi hatóság hatáskörébe nem tartozó ügyekben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az illetékes felügyelőség,”
[látja el]
17. § A Kvt. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § A 73. § szerinti - felülvizsgálat eredménye alapján indult - eljárásban, illetőleg a 77. §-ban foglaltak esetén a felmérés eredményének jóváhagyásakor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetét, valamint az ügyben érdekelt - a külön jogszabályban hatáskörrel felruházott - hatóságokat szakhatóságként be kell vonni.”
18. § A Kvt. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felülvizsgálat eredménye alapján a felügyelőség]
„b) az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a külön kormányrendeletben meghatározott biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket is;”
19. § A Kvt. a következő új alcímmel és 95/A. §-sal egészül ki:
„Eljárási költségek
95/A. § A felügyelőség által lefolytatott egyes - külön jogszabály szerinti - közigazgatási eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
20. § A Kvt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A környezethasználó a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy bizonyosan felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tevékenységeket, valamint a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”