(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. Az ajánlatkérő a hivatalos közbeszerzési tanácsadót különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe köteles bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetve a 11. § (3) bekezdése szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében a 11. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt személy köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint felel.”

4. § A Kbt. 10. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli - tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására.

(6) Nem minősül e § alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő

a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy

b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott,

feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat).

(8) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.”

5. § A Kbt. 11. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § kiegészül a következő új (4) és (5) bekezdéssel, egyidejűleg az eredeti (4) és (5) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:

„(1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki szerepel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben (380. §).

(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehető az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és legalább kétéves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik.

(3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehető továbbá az a szervezet is, amelynek a tevékenységében közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(4) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétel feltétele az is, hogy a személy, illetve a (3) bekezdés szerinti esetben a szervezet rendelkezzen a külön jogszabályban [404. § (2) bekezdésének d) pontja] meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve ha már rendelkezik egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással, feltéve, hogy annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket.

(5) Amennyiben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy nyilatkozik, hogy kizárólag a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló ajánlatkérő részére végez hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvételéhez elegendő, ha megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, valamint az ajánlatkérővel fennálló jogviszonyát külön jogszabály szerint igazolja.”

6. § A Kbt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha az e törvény szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, a minősített, illetőleg elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől - ideértve az erre a célra kijelölt tanúsító szervezeteket is - származik.”

7. § A Kbt. a következő alcímmel és 17/A. §-sal egészül ki:

„Védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések

17/A. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások személyi és tárgyi hatályát, valamint részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatkérő - a közbeszerzések becsült értékére is figyelemmel - e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.”

8. § A Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Ahol e törvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében (második és harmadik rész) az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás hiteles másolatban történő benyújtását is.

(4) Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.

(5) A közbeszerzési és a tervpályázati hirdetményekben, az éves statisztikai összegezésekben - az e törvényben, valamint a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló külön jogszabályokban foglaltakra is tekintettel - a közbeszerzések (szerződések) tárgyának nómenklatúra szerinti meghatározása során a Közös Közbeszerzési Szójegyzéket (a továbbiakban: CPV) alkalmazva kell eljárni.

(6) A CPV-t, valamint az egyéb nómenklatúrák és a CPV közötti megfelelést európai közösségi rendelet szabályozza.”

9. § A Kbt. 21. §-ának (1) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:

[E fejezet szerint kell eljárni a 22. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha]

„c) a 163. §-ban meghatározott tevékenységen kívüli tevékenységet folytatnak, amennyiben megfelelnek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.”

10. § A Kbt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).”

11. § (1) A Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni)

„c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre) kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés) megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;”

(2) A Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni)

„f) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét.”

(3) A Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet szerinti eljárást - a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a következő esetekben:)

„b) a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;”

(4) A Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: