2005. évi CLXXVI. törvény

az állategészségügyről1

A törvény alkalmazási köre

1. § E törvény szabályozza:

a) az állat - ideértve a vadon élő állatot is - tartásának, tenyésztésének, szaporításának, szállításának, forgalmazásának, levágásának, leölésének, az élelmiszer (a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény hatálya alá tartozó termékek kivételével) és az állati eredetű termék előállításának, tárolásának, szállításának, forgalmazásának, az állati eredetű melléktermék előállításának, feldolgozásának, ártalmatlanításának (a továbbiakban együtt: állati eredetű melléktermék kezelése), gyűjtésének, tárolásának, szállításának, forgalmazásának, felhasználásának, a takarmány előállításának, tárolásának, felhasználásának, szállításának és forgalmazásának állat-egészségügyi és higiéniai feltételeit;

b) az állat egészségének megőrzésére, egészségi állapotának vizsgálatára, az állat gyógyítására vonatkozó követelményeket;

c) állatgyógyászati termék forgalomba hozatalát, az állatgyógyászati készítmény gyártását, gyakorlati kipróbálását, forgalmazását, tárolását, felhasználását, az állatgyógyászati készítmény hatóanyagának gyártását;

d) az állat-egészségügyi laboratóriumi tevékenységet;

e) az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes tevékenységeket; valamint

f) az a)-e) pontokban foglalt tevékenység e törvény szerinti engedélyezését, állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmányhigiéniai, -biztonsági ellenőrzését, a fertőzés-közvetítő anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai szempontból történő ellenőrzését.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. állategészségügy: az állattartás, -tenyésztés, -szaporítás, -levágás, -leölés, -szállítás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, szaporodásbiológiai és takarmányhigiéniai feladatainak, az élelmiszer-előállítás, -tárolás, -szállítás, -forgalmazás járványügyi és higiéniai feladatainak, az állati eredetű melléktermék kezelés, gyűjtés, tárolás, szállítás, forgalmazás, felhasználás feladatainak, a zoonózisokkal kapcsolatos feladatok, az állatgyógyászati készítmények előállításával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, tárolásával, felhasználásával és az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos feladatok, valamint a felsorolt feladatok irányítását, szervezését, eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége;

2. állat-egészségügyi laboratórium: az állatbetegségek megállapítását vagy kizárását, a fertőzöttséget, illetve a fertőzéstől való mentességet bizonyító kiegészítő diagnosztikai vizsgálatot, az állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok egészségét károsító kórokozókkal kapcsolatos toxikológiai vizsgálatot, valamint analitikai, mikrobiológiai, radiológiai, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmányhigiéniai, -biztonsági célú vizsgálatot, illetve ezen tevékenységek bármelyikét végző laboratórium;

3. állat-egészségügyi hatóság: a 25. § (1) bekezdésének a)-i) pontjaiban megjelölt szervek;

4. állat-forgalmazás: állat üzletszerű tevékenység keretében történő értékesítése;

5. állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható;

6. állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, állat-egészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag;

7. állati eredetű termék: állati eredetű élelmiszer és állati eredetű anyagot tartalmazó termék;

8. állatklinika: az állatorvosi alap- és továbbképzés, valamint szakirányú kutatás célját is szolgáló állatkórház;

9. állatkórház: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az alapellátás mellett az állat sürgősségi (elsősegély jellegű), szakosított (fertőző és nem fertőző állatbetegségek), valamint speciális (belgyógyászati, szülészeti-szaporodásbiológiai, sebészeti és különleges műszeres vagy műtéti) vizsgálata és gyógykezelése folyik, bentlakásos és ambuláns módon;

10. állatorvos: külön jogszabály szerinti állatorvosi oklevéllel rendelkező személy;

11. állatorvosi rendelő: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az 1. § b) pontja szerinti tevékenységet végeznek;

12. állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhető, az állat egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelőző, illetve gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, élelmiszer-higiéniai vizsgálat, a szakértői, szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetű és egyéb - az állategészségügy feladatkörébe tartozó - termék vizsgálata, ellenőrzése és a diagnosztikai célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenység;

13. állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, járművön vagy egyéb módon történő megváltoztatása;

14. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) az állatért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti időszakot is;

15. behozatal: az áru Európai Unión kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) történő behozatala és szabad forgalomba bocsátása;

16. belföldi szállítás: az áru olyan szállítása, ahol az indítási hely és a rendeltetési hely is a Magyar Köztársaság területén található, valamint a szállítás során a szállítmány nem hagyja el a Magyar Köztársaság területét;

17. belső piaci kereskedelem: az áru Magyar Köztársaság és az Európai Unió valamely más tagállama közötti kereskedelme;

18. fertőzésközvetítő: fertőző állatbetegség terjesztésére alkalmas élőlény, élő vagy élettelen anyag;

19. fertőző állatbetegség: kórokozó által kiváltott, fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon állatra átterjedő betegség;

20. hatósági állatorvos: az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálatban közszolgálati jogviszonyban alkalmazott állatorvos;

21. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség;

22. járványügy: fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, az állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetve az általa okozott betegség elleni védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása;

23. jogosult állatorvos: a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomással (a továbbiakban: állomás) közszolgálati jogviszonyban nem álló, a 39. § (1) bekezdésében, illetve külön jogszabályban meghatározott állami és hatósági feladat ellátására az illetékes állomás igazgató főállatorvosa által - külön jogszabály szerint - feljogosított magánállatorvos;

24. kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett beteg állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetve húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék;

25. kivitel: az áru Európai Unió bármely tagállamából harmadik országba történő szállítása;

26. mikrochip: olyan elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas;

27. monitoring: tervezett megfigyelés- vagy méréssorozat elvégzése, amelynek célja, hogy áttekintő képet adjon a takarmány- vagy élelmiszerjog, illetve az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának helyzetéről;

28. parazitózis: élősködők által okozott egészségkárosodás;

29. szaporodásbiológia: egészséges utódállomány létrehozásának gyakorlata és állat-egészségügyi feltételei;

30. zoonózis: olyan betegség vagy fertőzés, amely állatok és emberek között közvetlenül vagy közvetett módon, természetes úton átvihető;

31. rituális állattartás: vallásgyakorláshoz kapcsolódó állattartás.

Az állattartás szabályai

3. § (1) Állatot tartani csak a külön jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, külön jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen.

(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, nem károsíthatja a környezetet.

(3) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.

(4) Tenyésztés, vagy szaporítás céljára csak olyan, egészséges állatot szabad használni, amely fedeztetés vagy mesterséges termékenyítés útján átvihető fertőző és parazitás betegségektől mentes.

(5) Külön jogszabályokban foglalt feltételekkel tilos az állat tartása során, különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére, meghatározott hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.

Állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyek

4. § (1) Az állat-egészségügyi hatóság engedélye szükséges a külön jogszabály szerinti gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatrakodó, állatorvosi rendelő, állatkórház, állatklinika, állatorvosi laboratórium, a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végző állat-egészségügyi laboratórium, állati eredetű élelmiszer-előállító hely, hűtőház, állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését végző üzem, takarmány-előállító üzem működéséhez.