(2) Az engedélyező hatóság - határozatának meghozatala előtt - kikéri az állat-egészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását:

a) az állattartó hely, trágyakezelő, állatvásártér, mesterséges termékenyítő állomás, embrióátültető állomás, baromfikeltető állomás, halkeltető állomás, méhanyanevelő telep, állatrakodó, állatorvosi rendelő, állatkórház, állatklinika, állatorvosi laboratórium, a nem állam által működtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végző laboratórium, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állati eredetű élelmiszer-előállító hely, hűtőház, állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését végző üzem, takarmány-előállító, -forgalmazó létesítmény létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére irányuló eljárásban;

b) állati eredetű élelmiszer-elosztó, -forgalmazó hely, állatkereskedés, állatkozmetika, állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és működésének engedélyezésére irányuló eljárásban;

c) vadaspark működésének engedélyezésére irányuló eljárásban;

d) a nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, továbbá állatverseny tartásának engedélyezésére irányuló eljárásban.

(3) A fentiekben meghatározottakon kívül az állat-egészségügyi hatóság engedélye vagy szakhatósági állásfoglalása szükséges a külön jogszabályban megállapított esetekben.

Az állattartó, illetve az állatorvos kötelezettségei

5. § (1) Az állattartó köteles

a) állatának ellátásáról, állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni;

b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, valamint az önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról öt napon belül tájékoztatni, valamint az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről külön jogszabályban meghatározott határidőn belül gondoskodni;

c) állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul értesíteni, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait - jogszabályban meghatározott esetekben - végrehajtani;

d) állatának az állat-egészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni;

e) az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni;

f) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni;

g) az állati eredetű melléktermék, így különösen az elhullott állata tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről külön jogszabályban előírt módon gondoskodni;

h) az állat-egészségügyi hatóságot - annak felhívására - az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történő végrehajtásáról tájékoztatni;

i) állata külön jogszabály szerinti állat-egészségügyi vizsgálatának elvégzéséről gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik

a) a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, -szaporításra jogosult személyre, illetve szervezet vezetőjére; továbbá arra, aki

b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;

c) az állatot felügyeli;

d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi;

e) szállításkor az állatot kíséri.

(3) Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati eredetű termék és az állati eredetű élelmiszer értékesítésre történő szállítása alkalmával az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló körülményekről, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről, takarmányozásáról megfelelően tájékoztatni.

(4) Az (1) bekezdés c) és e) pontjaiban előírt tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik az állatorvosi vizsgáló, gyógyító intézmény vezetőjére, valamint minden olyan személyre, aki állatok gyógyításával, mesterséges termékenyítéssel, embrió-átültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetve a belőlük vagy tőlük származó termék értékesítésével, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közreműködik.

6. § (1) Az állattartó eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely arra működési engedéllyel rendelkező magánállatorvostól veszi igénybe.

(2) Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körű felvilágosítást adni.

(3) Az állatorvos köteles tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, illetve kötelezettségéről tájékoztatni. Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendő állatbetegség) gyanúja esetén köteles az adott helyzetben elvárható sürgősségi ellátással egyidejűleg az intézkedésre jogosult állat-egészségügyi hatóságot tájékoztatni.

Járványügyi intézkedések

7. § (1) Bejelentendő állatbetegség gyanújakor vagy megállapításakor az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi főállatorvosnak, külön jogszabályban meghatározott betegségekről pedig az illetékes állomásnak is.

(2) A bejelentendő állatbetegségeket a melléklet tartalmazza.

(3) Ha egy betegséget az Európai Unióban bejelentési kötelezettség alá vontak, akkor arra a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön jogszabályban bejelentési kötelezettséget ír elő. A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertőző állatbetegségre a miniszter - határozott időtartamra - bejelentési kötelezettséget írhat elő.

(4) Bejelentendő állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állat-egészségügyi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi járványügyi intézkedéseket rendelheti el:

a) elkülönítés,

b) megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés),

c) forgalmi korlátozás,

d) helyi zárlat,

e) községi zárlat (védőzóna),

f) védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése,

g) a 15. § szerinti marhalevél kezelésének tilalma,

h) termékenyítési tilalom,

i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés,

j) védőoltás,

k) gyógykezelés,

l) elkülönített vagy zárt vágás,

m) állatleölés (leöletés),

n) fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék lefoglalása, ártalmatlanná tétele,

o) fertőtlenítés,

p) földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében,

q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem) közreműködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a közreműködés mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében.

8. § (1) A járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető. Az elrendelő határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtandó.

(2) A 7. § (4) bekezdés a)-g) pontjaiban foglalt járványügyi intézkedések elrendeléséről egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a főjegyzőt is értesíteni kell.

(3) Nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor - amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) megtilthatja az élő állat, állati eredetű termék, takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb áru Magyarország területéről történő kiszállítását, illetve a betegség terjedésének megállításához, illetve a betegség felszámolásához szükséges járványügyi intézkedéseket foganatosíthat.

(4) Rendkívüli járványveszély esetén a Magyar Rendőrség a külön jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a veszély elhárításában.

9. § (1) A magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén köteles a járványveszély elhárítása érdekében, az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni.

(2) Bejelentendő állatbetegség vagy annak gyanúja esetén, a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult állat-egészségügyi hatóságnak, továbbá a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerint eljárni, és az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.

(3) Járványveszély esetén a magánállatorvos az illetékes állomás igazgató főállatorvosa által közcélú munkavégzésre - a 32. § j) pontja szerinti megállapodás alapján, díjfizetés és költségtérítés ellenében - igénybe vehető. A magánállatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni, amelynek végrehajtása során közfeladatot lát el, és a hatósági állatorvost megillető védelemben részesül.

(4) Sürgősségi ellátás keretében az állatorvos kezdeményezheti a sérült, beteg vagy nem szállítható állat kényszervágását.