2005. évi CLXXXI. törvény
egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról1
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
1. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni.”
2. § Az Eütv. 29. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni.”
3. § Az Eütv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségügyi szolgáltató vezetője a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül, a fenntartó harminc munkanapon belül érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról őt tájékoztatja.”
4. § Az Eütv. 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.”
5. § Az Eütv. a 98. §-t követően a következő alcímmel és 98/A. §-sal egészül ki:
„Egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások
98/A. § A speciális ellátási igényű csoportok részére egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi miniszter külön jogszabályban foglalt működési engedéllyel rendelkező centrumokat jelöl ki, mely egészségügyi szolgáltatások működésének finanszírozására külön jogszabály rendelkezései irányadóak.”
6. § Az Eütv. 101. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi § számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az orvostechnikai eszközökről szóló külön jogszabály szerinti elsőfokú döntések ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntés felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól.”
7. § Az Eütv. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több meghatározott időtartamú terápiás ülésben történő, orvosi, pszichológusi vagy pszichoterápiás eljárások végzésére jogosító szakirányú végzettséggel végezhető terápiás eljárás.”
8. § Az Eütv. 112. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Hivatalból értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet]
„b) a 116. § (3) bekezdés szerint továbbképző helynek minősülő intézmény a (4) bekezdés c) pontja szerinti továbbképzések elvégzéséről, továbbá a 104. §-ban meghatározott nem-konvencionális eljárások körébe tartozó szakképesítés megszerzéséről,”
9. § Az Eütv. 149/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A RET feladatai]
„d) a kapacitás-szabályozásban és a többletkapacitás befogadására irányuló eljárásban való külön jogszabály szerinti közreműködés”
10. § Az Eütv. 160. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„160. § Sürgős szükség esetén, ha a kutatás alanyának, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdések szerinti személynek a beleegyezése nem szerezhető meg, kizárólag a sürgős szükségben nyújtott ellátásra vonatkozó, a kutatás alanyának egészségét várhatóan közvetlenül szolgáló és előzetesen engedélyezett kutatási terven alapuló kutatás végezhető, feltéve, hogy a kutatás hasonló eredményességgel a sürgős szükségben lévő személy kutatásba történő bevonása nélkül nem végezhető el.”
11. § Az Eütv. 165. §-a a következő új c)-d) pontokkal egészül ki:
[E fejezet alkalmazásában]
„c) egyedülállóvá vált nő: az a nő, akinek házastársi (élettársi) kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg;
d) egyedülálló nő: az a nagykorú nő, aki a reprodukciós eljárás megkezdésekor nem áll házastársi, élettársi kapcsolatban.”
12. § Az Eütv. 167. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(4) Egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat. A reprodukciós eljárás megkezdésére, a tájékoztatásra, a beleegyező nyilatkozatra e fejezet rendelkezései megfelelően irányadók. A reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos, e fejezet szerinti rendelkezési jogot az egyedülálló nő gyakorolja azzal, hogy rendelkezési jogáról közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondhat.”
13. § (1) Az Eütv. 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A reprodukciós eljárás csak a kérelmezők - tájékoztatásukat követően tett - együttes írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján kezdhető meg, illetve - egyedülálló nő esetén - a kérelmező írásbeli beleegyező nyilatkozata esetén folytatható. A 171. § (4) bekezdés szerinti női ivarsejt-adományozás esetén a reprodukciós eljárás megkezdésének, illetve folytatásának feltétele az adományozó - a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően tett - beleegyező nyilatkozata, illetőleg a 171. § (4) bekezdésében meghatározott együttes nyilatkozat.”
(2) Az Eütv. 168. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 171. § (4) bekezdésében meghatározott módon történő női ivarsejt-adományozás esetén a felajánlás és az adományozó nyilatkozat megtételét megelőzően a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja, valamint egy, a beavatkozásban részt nem vevő orvos az adományozót szóban és írásban tájékoztatja a beavatkozást megelőzően az adományozót érintő kezelésekről, a beavatkozás jellegéről, kockázatairól, körülményeiről és az adományozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. A tájékoztatásra az e törvényben foglalt általános szabályok is megfelelően irányadók.”
14. § Az Eütv. 171. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) Reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén a (2) bekezdés szerinti felajánlás történhet meghatározott recipiens számára történő felhasználásra is az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) az adományozó a recipiens
aa) közeli hozzátartozója vagy
ab) oldalági rokona vagy
ac) testvérének házastársa (élettársa) vagy
ad) házastársa (élettársa) közeli hozzátartozója az egyenesági rokon és a testvér kivételével vagy
ae) házastársa (élettársa) testvérének házastársa (élettársa),
aki megfelel a 171. § (1) bekezdésben foglaltaknak;
b) az adományozó kizárólag az adományozó nyilatkozatban meghatározott recipiens számára történő felhasználásra ajánl fel női ivarsejtet;
c) az adományozó nyilatkozat a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza az adományozó írásbeli beleegyező nyilatkozatát, valamint az adományozó és a recipiens együttes személyes megjelenése során adott egybehangzó nyilatkozatát arról, hogy a felajánlás kifejezetten a recipiens számára történik, továbbá azt, hogy az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt. Az adományozó nyilatkozhat arról is, hogy a meghatározott recipiens számára fel nem használt női ivarsejtek személyazonosításra alkalmatlan módon felhasználhatók.”
15. § Az Eütv. 173. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ivarsejtek rendelkezésre bocsátása során - a 171. § (4) bekezdésben meghatározott módon történő női ivarsejt-adományozás esetét kivéve - biztosítani kell, hogy az ugyanazon ivarsejt-adományozótól származó utódok száma különböző személyeknél elvégzett reprodukciós eljárások során se haladja meg a négyet. Egy reprodukciós eljáráshoz csak ugyanazon adományozó ivarsejtjei bocsáthatók rendelkezésre.”
16. § (1) Az Eütv. 188. §-ának a) pontja helyébe a következő szövegrész lép:
[E fejezet alkalmazásában]
„a) pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást vagy azt is nyújtó ellátóhely, amely pszichiátriai betegek pszichiátriai betegségükből eredő ellátását, továbbá felügyeletét, gondozását napi 24 órán át biztosítja, függetlenül az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, fenntartójától és elnevezésétől, ideértve a külön jogszabály szerinti közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó intézetet is. A 189-195. § tekintetében pszichiátriai intézetnek minősül a pszichiátriai betegek járóbeteg-szakellátását végző pszichiátriai intézmény, a pszichiátriai betegek otthona, valamint rehabilitációs intézete, ideértve az átmeneti intézményt is. A pszichiátriai betegek otthonára és rehabilitációs intézetére vonatkozó eltérő szabályokat külön jogszabály állapítja meg. Külön jogszabály tartalmazza a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelést, ideiglenes kényszergyógykezelést és elmemegfigyelést végző szervre vonatkozó eltérő szabályokat;”
(2) Az Eütv. 188. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[E fejezet alkalmazásában]
„d) pszichiátriai beteg: az a beteg, akinél a kezelőorvos a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. Revíziója szerinti Mentális és Viselkedészavar (F00-F99), illetve szándékos önártalom (X60-X84) diagnózisát állítja fel.”
17. § Az Eütv. 190. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Minden pszichiátriai beteg jogosult arra, hogy]
„c) gyógykezelése során a 192. § (1) bekezdés szerinti korlátozó intézkedés alkalmazására feltétlenül indokolt esetben, csak veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartása esetén”
[kerüljön sor.]
18. § Az Eütv. 191. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pszichiátriai beteg gyógykezeléshez való beleegyezésére az általános szabályok az irányadók [15-19. §]. A 196. § b) és c) pontja alapján kezelt beteg esetében addig, ameddig a beteg veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg beleegyezésétől az ezek elhárítását célzó korlátozások tekintetében, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehetőséghez képest meg kell kísérelni.”