2005. évi CLXXXVI. törvény
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról1
1. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-ának b) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaságban történő befolyásszerzésre;”
„j) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktári, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra;”
(2) A Tpt. 1. §-a a következő p)-t) pontokkal egészül ki:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„p) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési ajánlásra;
q) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kockázati tőkealapok, illetve kockázati tőkealap-kezelők alapítására, létrehozatalára, működésére;
r) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő külföldön alapított fióktelepe által végzett kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre;
s) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő határon át történő szolgáltatás nyújtására;
t) a Magyar Köztársaság területén a befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”
2. § A Tpt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató tekintetében a 98. §, a 106-107. §, a 179. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő tekintetében a 355. §, a 11. számú mellékletnek a személyi feltételekre vonatkozó rész, fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §, 355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
3. § (1) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„17. befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat és a központi értéktárat;”
(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„41. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi értéktár, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;”
(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
53. intézményi befektető:)
„a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”
(4) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„54. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez;”
(5) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„69. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személy, illetve az élettárs;”
(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 110. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„110. kiszervezés: ha a befektetési szolgáltató a befektetési, illetőleg a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységhez, az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységhez, a tőzsde a tőzsdei tevékenységhez és a tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységhez, az elszámolóház az elszámolóházi tevékenységhez és az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységhez, valamint a központi értéktár a központi értéktári tevékenységhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt;”
(7) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 130. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„130. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé;”
(8) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 135-150. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„135. nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése;
136. befolyásszerzés: a céltársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre;
137. összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes vagy jogi személyek, illetőleg jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, akik/amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt;
138. céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános ajánlattételi eljárás tárgyát képezik;
139. kockázati tőkealap: kockázati tőkealap-jegy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a kockázati tőkealap-kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel;
140. kockázati tőkealap-kezelő: kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, illetve fióktelep;
141. kockázati tőkealap-kezelési tevékenység: a kockázati tőkealap-kezelő által a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kockázati tőkealap kialakítása és a kockázati tőkealap vagyonának a kockázati tőkealap-kezelő döntése alapján a kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatában meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kezelése, befektetése;
142. kockázati tőkealap-jegy: a kockázati tőkealap nevében (javára és terhére) - e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;
143. tulajdonosi megfeleltetés: a központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás;
144. nyilvántartott: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;
145. referenciaadat-szolgáltató: a 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, illetőleg az 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott tevékenységet végző szervezet (befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító);
146. referenciaadat: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;
147. központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;
148. érintett személy: minden olyan személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében befektetési ajánlást készít vagy terjeszt;
149. közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot;