2. cikk
A kérelmek gyorsított továbbítása
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 7. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés 4. cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. a) A jogsegély iránti kérelmek és az azokhoz kapcsolódó közlések gyors távközlési eszközök - beleértve a faxot vagy az e-mailt - útján is előterjeszthetők és megválaszolhatók; a megkeresett állam kérésére ezekről utólag hivatalos megerősítést kell küldeni.
b) Sürgős esetekben a kölcsönös jogsegély iránti kérelmeket szóban is elő lehet terjeszteni, de a megkeresett állam központi hatóságának eltérő rendelkezése hiányában ezeket tíz napon belül írásban meg kell erősíteni.
c) A kérelmet a megkeresett állam nyelvén kell előterjeszteni, hacsak nincs ettől eltérő megállapodás.”
3. cikk
A videokonferencia költségei
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés 6. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. cikk
KÖLTSÉGEK
1. A megkeresett állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésével kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, kivéve a 10., és 11. cikk alkalmazása során felmerült szakértői díjakat, fordítási, tolmácsolási és a más rögzítési rendszerre átvitelből adódó költségeket, valamint a személyek utazásával kapcsolatos térítéseket és költségeket, mely díjakat, költségeket és térítéseket a megkereső állam viseli.
2. Ezen túlmenően, a megkereső és a megkeresett állam eltérő megállapodása hiányában a videoátvitel létrehozásával és szolgáltatásával járó költségeket a megkereső állam viseli a 17/C. cikknek megfelelően. A jogsegélynyújtás során felmerülő egyéb költségek (beleértve a részvevőknek a megkeresett államba történő utazása költségeit) viselése a jelen cikk 1. bekezdése szerint történik.”
4. cikk
A felhasználás korlátai a személyes és egyéb adatok védelmében
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 9. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés 7. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. cikk
A FELHASZNÁLÁS KORLÁTOZÁSA A SZEMÉLYES ÉS EGYÉB ADATOK VÉDELMÉBEN
1. A megkeresett állam kikötheti, hogy a megkereső állam a megkeresett államtól kapott bizonyíték vagy adat felhasználását a következő célokra korlátozza:
a) az általa folytatott nyomozás és büntetőeljárás céljára;
b) a közbiztonságát fenyegető közvetlen és komoly veszély megelőzésére;
c) azokra a nyomozásokhoz vagy bírósági eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó, nem büntetőbírósági vagy közigazgatási eljárásaira:
(i) amelyek az a) pontban szerepelnek, vagy
(ii) amelyekben az 1. cikk 1/A. bekezdése alapján nyújtottak kölcsönös jogsegélyt;
d) bármely más célra abban az esetben, ha az információt vagy bizonyítékot nyilvánosságra hozták annak az eljárásnak a keretében, amellyel kapcsolatban azt továbbították, illetve az a), b) és c) pontban szereplő esetek bármelyikében; és
e) bármely más célra kizárólag a megkeresett állam előzetes hozzájárulásával.
2. a) E cikk nem érinti a megkeresett államnak a kölcsönös jogsegély szerződés szerinti jogosultságát arra, hogy további feltételeket szabjon egyes esetekben, ha az adott jogsegély iránti kérelmet ilyen feltételek hiányában nem lehetett teljesíteni. Amennyiben e pont alapján további feltételeket szabnak, a megkeresett állam kérheti, hogy a megkereső állam tájékoztatást adjon a bizonyíték vagy az adat felhasználásáról.
b) A megkeresett állam a bizonyíték vagy adat átadásának az a) pont szerinti feltételeként nem szabhat általános korlátozásokat a megkereső államnak a személyes adatok feldolgozására vonatkozó jogi előírásai tekintetében.
3. Amennyiben a megkereső állam részére történő adatszolgáltatást követően a megkeresett államnak olyan körülmények jutnak a tudomására, amelyek következtében egy konkrét esetben további feltételt kell kikötnie, a megkeresett állam konzultálhat a megkereső állammal annak meghatározása érdekében, hogy a bizonyíték és adat védelme milyen mértékben lehetséges.
4. A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a jelen szerződés alapján átadott adatokat és bizonyítékokat bizalmasan kezeljék, vagy az általa meghatározott feltételeknek megfelelően használják fel. Ebben az esetben a megkereső államnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy e feltételeknek eleget tegyen.”
5. cikk
A megkereső állam titoktartási kérelme
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 10. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés a következő 7/A. cikkel egészül ki:
„7/A. cikk
A MEGKERESŐ ÁLLAM TITOKTARTÁSI KÉRELME
A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély kérésének és tartalmának titokban tartása érdekében, ha a titkosan kezelést a megkereső állam kérte. Ha a kérelem a titok felfedése nélkül nem teljesíthető, a megkeresett állam központi hatósága erről köteles tájékoztatni a megkereső államot, amely ezt követően dönt arról, hogy a kérelem teljesítését ennek ellenére kívánja-e.”
6. cikk
Banki adatok azonosítása
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 4. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés a következő 17/A. cikkel egészül ki:
„17/A. cikk
BANKI ADATOK AZONOSÍTÁSA
1. a) A megkeresett állam a megkereső állam kérelmére az e cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően késedelem nélkül megbizonyosodik arról, hogy a területén található bankok tudomással bírnak-e arról, hogy egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt, azonosított természetes vagy jogi személy rendelkezik-e bankszámlával vagy számlákkal. A megkeresett állam a vizsgálat eredményeit késedelem nélkül közli a megkereső állammal.
b) Az a) pontban meghatározott intézkedések megtehetők a következők megállapítása érdekében is:
(i) bűncselekmény elkövetésével vádolt, vagy abban más módon érintett természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok,
(ii) bankrendszeren kívüli pénzintézetek birtokában lévő adatok, illetve
(iii) számlákhoz nem kapcsolódó pénzügyi műveletek.
2. A jelen szerződés 4. cikk 2. bekezdésében meghatározott követelményeken túlmenően a jelen cikk 1. bekezdésében leírt adatokra vonatkozó kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a természetes vagy jogi személynek az ilyen számlák vagy műveletek helyének megállapításához szükséges azonosító adatai; továbbá
b) a megkeresett állam illetékes hatósága számára elegendő információ arról, hogy
(i) fennáll az alapos gyanú, hogy az érintett természetes vagy jogi személy bűncselekmény elkövetésében vett részt, és hogy a megkeresett állam területén található bankok vagy bankrendszeren kívüli pénzintézetek rendelkeznek a kért adattal, valamint
(ii) megállapítható, hogy a kért adat a nyomozással vagy büntetőeljárással kapcsolatos;
c) lehetőség szerint arra vonatkozó információk, hogy melyik bank vagy bankrendszeren kívüli pénzintézet lehet érintett, illetve egyéb olyan információ, amelynek elérhetősége segítheti a vizsgálat körének szűkítését.
3. Az e cikk szerinti jogsegély iránti kérelmeket a következő hatóságok terjesztik elő és fogadják:
a) a Magyar Köztársaság részéről a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze, amennyiben azonban a Magyar Köztársaságból érkező kérelmet olyan ügyben terjesztik elő, amely bíróság előtt van folyamatban, a kérelmet az Igazságügyi Minisztérium továbbítja;
b) az Amerikai Egyesült Államok részéről
(i) az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Kábítószer-végrehajtási Felügyeletének a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, a hatáskörébe utalt ügyekben;
(ii) az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Bevándorlási és Vám-végrehajtási Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, a hatáskörébe utalt ügyekben;
(iii) az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Szövetségi Nyomozó Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, minden más ügyben.
A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok a jelen bekezdés szerinti kijelöléseiket az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti diplomáciai jegyzékváltás útján módosíthatják.
4. A Magyar Köztársaság a jelen cikk alapján olyan bűncselekmények tekintetében nyújt jogsegélyt, amelyek mind a megkeresett, mind a megkereső állam törvényei szerint büntetendők. Az Amerikai Egyesült Államok a jelen cikk alapján olyan, pénzmosással vagy terrorista tevékenységgel összefüggő cselekményeket illetően nyújt jogsegélyt, amelyek mindkét állam törvényei szerint büntetendők, valamint olyan más bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek köréről a Magyar Köztársaság számára értesítést küld.
5. A megkeresett állam az e cikk alapján azonosított számlákra, illetve tranzakciókra vonatkozó nyilvántartások megküldése iránti kérelmeket a jelen szerződés egyéb rendelkezéseinek megfelelően teljesíti.”
7. cikk
Közös nyomozó csoportok
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 5. cikkének megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés a következő 17/B. cikkel egészül ki:
„17/B. cikk
KÖZÖS NYOMOZÓ CSOPORTOK
1. Közös nyomozó csoportok hozhatók létre és működtethetők a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok területén az Európai Unió egy vagy több tagállamát és az Amerikai Egyesült Államokat érintő nyomozások vagy büntetőeljárások megkönnyítése érdekében, ha azt a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok megfelelőnek ítéli.
2. A csoport működésére vonatkozó szabályokat, úgy mint a csoport összetételét, működésének időtartamát, helyét, szervezeti felépítését, feladatait, célját, továbbá a csoport egy államból kijelölt tagjai részvételének feltételeit egy másik állam területén folytatott nyomozati tevékenységekben az érintett államok által kijelölt, a bűncselekmények üldözéséért vagy nyomozásáért felelős illetékes hatóságok megegyezéssel állapítják meg.
3. Az érintett államok által kijelölt illetékes hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással a csoport létrehozása és működtetése érdekében, kivéve azokat az eseteket, ahol az ügy kivételes összetettsége, kiterjedtsége vagy más körülmény miatt néhány vagy valamennyi szempontból központosított egyeztetésre van szükség; ilyenkor az államok ennek érdekében egyéb megfelelő érintkezési módban állapodhatnak meg.
4. Amennyiben a közös nyomozó csoportnak a csoportot létrehozó valamely állam területén nyomozati cselekményeket kell végeznie, a csoport ezen államból delegált tagja kérheti saját illetékes hatóságait az említett intézkedések megtételére anélkül, hogy a másik államnak kölcsönös jogsegély iránti kérelmet kellene előterjesztenie. Az adott államban a kért intézkedés ugyanazon jogi keretek betartása mellett végezhető el, mint amelyek betartása az állam hazai nyomozati intézkedéseinek elvégzéséhez szükséges.”