2006. évi XLV. törvény

a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról1

1. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet.”

(2) A Tv. 2. §-ának 7. pontja az alábbi d) ponttal egészül ki:

d)~„d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot.”

(3) A Tv. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás.”

(4) A Tv. 2. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezményeket vehet igénybe, valamint az állam által kamattámogatás útján támogatott, mozgóképszakmai célokat szolgáló hitelek.”

(5) A Tv. 2. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek a kincstári vagyoni körbe tartoznak.”

2. § A Tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:

(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:

(3) A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:

(4) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében a (3) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelő százalékot.

(5) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy - ha ez a magasabb - a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani. Ha a filmalkotás a filmelőállítón kívül legalább három magyar elem tekintetében pontot ér el, a filmelőállítónak az elérhető legmagasabb pontszámot kell adni.”

3. § A Tv. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhet továbbá közvetett támogatásban az olyan televíziós film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera).”

4. § A Tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak az 50%-áig terjedhet.

(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, vagy a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 100%-áig terjedhet, ha az eredetileg magyar nyelven gyártott dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó, a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja meg az 50 millió forintot.