2006. évi LIX. törvény

az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról1

A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva, a különadó- és járadékfizetési kötelezettségről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

Általános rendelkezések

1. § (1) A 2-3. § rendelkezései szerint meghatározott személy az e törvényben előírt adóalap után különadó, a 4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére kötelezett.

(2) A különadóból és a járadékból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett járadék adónak minősül. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései az irányadók.

A magánszemély adókötelezettsége

2. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadó-alap) után kell megfizetnie. Ezt a rendelkezést kell alkalmaznia az egyszerűsített vállalkozói adó (eva)-alany egyéni vállalkozónak is az eva-alapba nem tartozó, a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadó-alap) után.

(2) Az egyéni vállalkozói tevékenységet vagy azt is folytató - az (1) bekezdésben nem említett - magánszemély a különadót

a) a személyi jövedelemadó adóbevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része, és

b) vállalkozói jövedelemadózás esetén a kapott támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap

együttes összege (különadó-alap) után fizeti.

(3) Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a különadó-alap (2) bekezdés b) pont szerinti részét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. § (15) bekezdésének vagy 55. §-ának értelemszerű alkalmazásával úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(4) Az e § szerint fizetendő különadó mértéke 4 százalék.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti különadóra adóelőleget (különadó-előleg) kell fizetni a következők szerint:

a) A kifizető a magánszemélynek fizetett (juttatott) bevétel különadó-előlegét a személyi jövedelemadó előleggel együtt állapítja meg, de elkülönítve igazolja az Szja tv. 46-48. §-ának rendelkezései szerint, ha

aa) olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összeghatár túllépése, vagy

ab) ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összeghatárt meghaladó bevételt juttat, vagy

ac) a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában, nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását.

b) A magánszemély - a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összeghatár túllépését követően, és/vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti különadó-fizetési kötelezettsége esetén az adóév elejétől számított különadó-alap azon része után, amely után nem történt különadó-előlegfizetés, az Szja tv. 49. §-a rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával fizet különadó-előleget.

(6) Az e § szerinti különadóval kapcsolatos egyéb kötelezettségeket, eljárási rendet (bevallás, adóhatósági adómegállapítás, befizetés, visszatérítés) a kifizető, a magánszemély, illetőleg az adóhatóság az Szja tv. és az Art. rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával teljesíti azzal, hogy az adóbevallási kötelezettségnek a személyi jövedelemadó bevallásban, a személyi jövedelemadótól elkülönítve kell eleget tenni.

(7) Az egyéni vállalkozó a különadót a jövedelem megállapításakor költségként nem veheti figyelembe.

A társas vállalkozás adókötelezettsége

3. § (1) A társas vállalkozás - az előtársaság kivételével - 4 százalék mértékkel különadót állapít meg és fizet az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének a (2) bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett - ha nemzetközi szerződés így rendelkezik - a külföldi fióktelep, telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek, fióktelepnek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti különadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összege (különadó-alap) után.

(2) Növelő tételek:

a) a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó,

b) az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, és az ezzel összefüggésben elszámolt, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó,

c) az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,

d) az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

(3) Csökkentő tételek:

a) az adózás előtti eredmény javára elszámolt kapott (járó) osztalék, az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével,

b) az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz és térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke,

c) az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege,

d) az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege.

(4) Az (1) bekezdés szerint megállapított különadó bevallásával egyidejűleg az adófizetésre kötelezett az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra adóelőleget vall be az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

(5) Az adóelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(6) Átalakulás esetén az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen átalakuló szövetkezet e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül. Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő társas vállalkozás (ideértve a részlegesen átalakuló szövetkezetet is), ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

(7) Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.

(8) A könyvvezetés pénznemének év közben történő változtatása a bevallott adóelőleget nem érinti.

(9) Az adóelőleg háromhavonta (negyedévente), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál a harmadik és negyedik negyedévben, egyenlő részletekben, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig, az utolsó negyedévi adóelőleg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes.

A hitelintézet adókötelezettsége

4. § (1) A hitelintézet az adóévben a külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után 5 százalékos mértékkel járadékot állapít meg és fizet.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításához elkülönített nyilvántartást vezet.

(3) A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után.

Vegyes rendelkezések

5. § (1) A 3. § szerinti kötelezettséget a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

(2) A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére, a 3. § szerinti különadót a társasági adóval azonosan kell elszámolni.

(3) A naptári évtől eltérő üzleti (adó) évet alkalmazó társas vállalkozás, illetve hitelintézet a különadó kötelezettséget az adóéve első napján hatályos szabályok szerint teljesíti.

6. § (1) Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, a 3. § alapján megállapított különadóból adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendő) adó, de a beszámított összeg az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthető.

(2) A fizetendő különadó a 3. § szerint megállapított különadó csökkentve az (1) bekezdés szerint beszámított összeggel.

(3) A 3. § szerint fizetendő különadó várható összegének a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét, valamint a 4. § szerinti járadék várható összegének a már megfizetett járadékelőleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni.