2. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/a) pontjának ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az a) pont a következő új ah) és ai) pontokkal egészül ki:
[Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak]
„ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, továbbá az ah) pont szerinti adózónak az ah) pontban meghatározott eltérésekkel,”
„ah) havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett,
ai) a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.”
3. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/d) és h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
d)~„d) A közösségi adószámmal rendelkező általános forgalmiadó-alany az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkozik az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany részére az adott negyedévben teljesített termékértékesítésről - ideértve azt az esetet is, amikor az import adójogi megbízott az importáló helyett, de a saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésről -, az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzésről, a vevő, illetve az eladó közösségi adószámáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott európai közösségi területen belül teljesített termékértékesítés és termékbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről (összesítő nyilatkozat). Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Nem kell nyilatkozatot tenni arról a negyedévről, amelyben az általános forgalmiadó-alany közösségi kereskedelmet nem folytatott.”
h)~„h) Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot évente, a személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.”
7. számú melléklet a 2006. évi LXI. törvényhez
1. Az Art. 2. számú melléklete I./Határidők/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Járulékok
A) Természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)
a) A munkáltató az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a kifizető az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig,
c) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.
B) Társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék
a) A munkáltató, a kifizető a járulékot havonta
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.
C) Egészségügyi szolgáltatási járulék
a) A társas vállalkozás a járulékot havonta
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékot negyedévente
a negyedévet követő hó 12. napjáig
fizeti meg.
D) A Tbj. 39. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék
A magánszemély a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségét
első ízben a bejelentést követő hónap 12. napjáig,
ezt követően
havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig
teljesíti.”
2. Az Art. 2. számú mellékletének II. pont „Általános rendelkezések” alcímet követő szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott 100 forintot el nem érő adót az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.”
8. számú melléklet a 2006. évi LXI. törvényhez
1. Az Art. 3. számú melléklete G/2. alpontja a következő új f) ponttal egészül ki:
[2. A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala a járműnyilvántartásából, valamint az 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásból a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 31. napjáig közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatósággal a következő tartalommal:]
f)~„f) a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. §-ának 3. pontja szerinti gépkocsi teljesítménye (kW, ennek hiányában LE), gyártási éve.”
2. Az Art. 3. számú melléklete G/4. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét (székhelyét), továbbá a jármű fajtáját és rendszámát.”
9. számú melléklet a 2006. évi LXI. törvényhez
Az Art. 7. számú mellékletének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Az állami adóhatóság az átmeneti időszak alatt a forrásadót alkalmazó tagállamokból a levont forrásadóból átutalt 75% adó fogadására euró devizanemben vezetett számlát nyit. A jóváírást követő 30 napon belül az adóhatóság az átutalt adót 25%-kal kiegészített összegben a jóváírás napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva a haszonhúzó adószámláján jóváírja, feltéve, hogy az átutalást teljesítő illetékes tagállami hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás tényének és összegének megállapítására alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély más megfelelő módon hitelt érdemlően, hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja. Az előző rendelkezésektől eltérően, a 2006. szeptember 1. napját követően megszerzett, belföldön adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó elszámolása az adózó kérelmére történik. Az adózó kérelméhez csatolja az adózó azonosítására, a levonás tényének, összegének, a kamatjövedelem jogcímének és a kamatjövedelem megszerzése időpontjának megállapításához szükséges okiratok hiteles magyar fordítását. Az állami adóhatóság az adózó kérelmét abban az esetben teljesíti, ha az adózó a belföldön adóköteles kamatjövedelemről bevallási és adófizetési kötelezettségét teljesítette.”
10. számú melléklet a 2006. évi LXI. törvényhez
Az Mpt. 1. számú mellékletének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései
1. Áht.: az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;
2. Átt.: az 1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről;
3. Bat: az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról;
4. Bit.: a 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és biztosítási tevékenységről;
5. Cstv.: az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról;
6. Dtv.: az 1995. évi XCV. törvény a devizáról;
7. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;
8. Hpt.: az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;
9. Ktv.: az 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról;
10. Öpt.: az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról;
11. Ptk.: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről;
12. Tbj.: az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről;
13. Tny.: az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról;
14. Szja.: az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról.”