(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.”
38. § A Tao. 1., 3., 5. és 6. számú melléklete e törvény 2-5. számú melléklete szerint módosul.
III. Fejezet
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
39. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 2. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti folyamatos tevékenység végzésére és az e) pontban meghatározott bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra a magánszemély egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, vagy szolgálatát közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.”
40. § Az Eva tv. 6. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (2) bekezdés szerinti bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével.”
41. § Az Eva tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Az eva a pozitív adóalap 25 százaléka.”
42. § Az Eva tv. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint a 12. § (4) bekezdése szerinti adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja. Az egyéni vállalkozó adóalanynak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően szerepelteti.”
43. § (1) Az Eva tv. 12. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.
(5) Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.”
(2) Az Eva tv. 12. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. Az (5) bekezdés szerint visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza.”
44. § Az Eva tv. 16/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja.”
45. § Az Eva tv. 17. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.”
46. § Az Eva tv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 25 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.”
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IV. Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
47. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 13. § (1) bekezdésének 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő 41. ponttal egészül ki:
„23. folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás: a közüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a külön törvényben meghatározott feljogosított fogyasztók, engedélyesek, illetve földgáztermelők közötti földgáz-, illetve villamosenergia termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, továbbá a távközlési szerződések keretében történő szolgáltatásnyújtás, ahol a jogviszony jellegéből következik a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó állandó rendelkezésre állása.”
„41. adóbiztosíték: a 31/A. § szerinti adómentes termékimport feltételeinek teljesítése hiányában termékimport jogcímén keletkező adófizetési kötelezettség biztosítására szolgáló, az importált termékre vonatkozó adómértékkel kiszámított adó összegének megfelelő összeg, mely a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben a vámbiztosíték nyújtására irányadó szabályok szerint nyújtható.”
48. § Az áfa-törvény 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a §-ban a számozás (1) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben az importáló, illetve az import adójogi megbízott
a) nem tesz eleget a 31/A. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek, az adófizetési kötelezettség termékimport után a másik tagállamba történő elfuvarozásra, eljuttatásra meghatározott határidő utolsó napját követő napon keletkezik;
b) nem tesz eleget a 31/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek, az adófizetési kötelezettség termékimport után azon a napon keletkezik, amikor az adóhatóság a feltétel fennállásának hiányáról a vámhatóságot értesítette.”
49. § Az áfa-törvény a következő címmel és új 31/A. §-sal egészül ki:
„Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapcsolódó adómentes termékimport
31/A. § (1) Mentes az adó alól azon termék importja, amely rendeltetési helye a Közösség másik tagállama, feltéve, hogy
a) az importáló az importált terméket a 29/A. § a)-d) pontja szerint adómentesen értékesíti, valamint
b) az importált terméket a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napját követő 30 napon belül belföldről másik tagállamba igazoltan elfuvarozza, eljuttatja, továbbá
c) az importáló - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - adóbiztosítékot nyújt.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidőt a vámhatóság indokolt esetben, egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, melyről határozatot hoz. A határidő meghosszabbítását a vámhatóság feltételekhez - így különösen ismételt árubemutatási kötelezettséghez - kötheti.
(3) A 46. § (3) bekezdés szerinti engedéllyel nem rendelkező adóalany esetén a vámhatóság határozattal megállapítja az adót, ha
a) az importáló, illetve az import adójogi megbízott a termék kivitelére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 15 napon belül nem igazolja a vámhatóságnak, hogy az importált terméket a meghatározott határidőn belül másik tagállamba elfuvarozta, egyéb módon eljuttatta;
b) az adóhatóság értesíti a vámhatóságot, hogy az importáló, illetve az import adójogi megbízott nem tett eleget a 31/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeket az importálónak, illetve az import adójogi megbízottnak a vámjogi szabadforgalomba bocsátásra irányuló árunyilatkozat megtételekor
a) kereskedelemi okmányok - így például az importált termék értékesítésére vonatkozó szerződés - bemutatásával, továbbá
b) belföldi közösségi adószámának, valamint a vevő nevének, címének, a vevőnek a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli közösségi adószámának (áfa azonosító számának), illetve a 29/A. § d) pontja szerinti adómentes értékesítés esetén az importálónak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli közösségi adószámának (áfa azonosító számának) a közlésével
valószínűsítenie kell.
(5) Mentesül az (1) bekezdés c) pontja szerinti adóbiztosíték nyújtása alól az az adóalany,
a) aki (amely) rendelkezik a 46. § (3) bekezdés szerinti engedéllyel, vagy
ba) akinek (amelynek) folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző két egymást követő naptári éven belül és a tárgyévben nem keletkezett, és nem állt fenn az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen, valamint a vámhatóságnál lejárt esedékességű köztartozása, és
bb) aki (amely) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a ba) pontban említett, adótitoknak minősülő adatot a vámhatóságnak átadja, valamint nem áll csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt.
(6) Az adóbiztosíték az adó összegének 50 százaléka azon adóalany részére, aki (amely) folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre és a tárgyévre teljesíti az (5) bekezdés ba) és bb) pontokban foglalt feltételeket.
(7) Amennyiben az importáló helyett import adójogi megbízott jár el, az adóbiztosíték alóli mentesítés feltételeit az import adójogi megbízottnak kell teljesítenie.
(8) Az adóbiztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben
a) az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerint az importált termék belföldről másik tagállamba történő kiszállítását a vámhatóság felé igazolták, vagy