2006. évi LXV. törvény

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról1

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő szabályok egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítése céljából a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-a, azzal hogy azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatálybalépése előtt a Ptk. 74/G. §-a alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetők ki.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) működésére a Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) A közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

b) A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthető, a közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhető ki.

c) A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra.

d) A közalapítvány tevékenysége újabb közfeladat ellátásával nem bővíthető, a közalapítvány alapító jogainak gyakorlására más személy nem jelölhető ki.

e) A közalapítvány alapító okiratban megjelölt kezelő szerve (szervezete) a közalapítvány működéséről az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

f) A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyben szokásos módon - közzé kell tenni.

(3) A közalapítványt - az alapítványra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően - a bíróság nemperes eljárásban akkor is megszünteti, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon vagy más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható.

(4) A közalapítvány megszűnése esetén az alapító köteles a megszűnt közalapítvány vagyonát - a hitelezők kielégítése után - a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. E kötelezettsége teljesítése során az alapító a megszűnt közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét saját alapítású költségvetési szervvé alakíthatja át a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ennek során azonban gondoskodnia kell annak a jogszabálynak a kiadásáról, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos és mindazon rendelkezéseket, amelyek a közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett jogi személy további működésének folyamatosságát megfelelően biztosítják.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat az olyan alapítvány esetében is alkalmazni kell, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) vagy a helyi önkormányzat (képviselő-testülete) önállóan vagy a felsoroltak bármelyikével közösen 1994. január 1-je előtt alapított, és e törvény hatálybalépésekor még ebben a formában működik.

(6) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést az (5) bekezdésben felsorolt alapítóknak államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványaira is alkalmazni kell, ha az ilyen alapítványok alapítói az alapítvány megszüntetését - az érintett alapítvány hozzájárulásával - közösen kérik. Ilyen kérelem hiányában az (5) bekezdésben felsorolt alapító az alapítói jogainak gyakorlására államháztartáson kívüli szervezetet is kijelölhet.

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

2. § A koncesszióról szóló - módosított - 1991. évi XVI. törvény a következő alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki:

„Koncesszióköteles tevékenységet végző állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet magántulajdonos részére történő értékesítése (privatizációja) esetén irányadó szabályok

10/A. § (1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző, a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetet értékesítik magántulajdonos részére - amelynek következtében már nem felel meg a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonra, illetve szavazati jogra vonatkozó előírásoknak - legkésőbb a privatizációs eljárás megindításával egyidejűleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a koncesszióköteles tevékenység átengedésére. A koncessziós eljárásra, az e §-ban foglalt eltérésekkel, e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a pályázati kiírásnak a 8. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell, hogy a pályázónak az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárásban ajánlatot kell benyújtania.

(3) A pályázatok elbírálására a 9. §-ban előírt határidő az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárás lefolytatásához szükséges időtartammal meghosszabbodik.

(4) A koncessziós pályázatok elbírálása során a pályázat elbírálására jogosult csak azt vizsgálhatja, hogy a benyújtott pályázatok megfelelnek-e a törvényben és a kiírásban meghatározott feltételeknek, ugyanakkor nyertest nem hirdethet.

(5) A koncessziós pályázat, valamint az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárás eredménye tekintetében a koncessziós pályázat kiírója - a privatizációs pályázat kiírójával egyetértésben - kizárólag egyetlen nyertest hirdethet. A koncessziós pályázat és a privatizációs eljárás nyertese az, aki a koncessziós és a privatizációs pályázat feltételeinek megfelel, és egyben az állam vagy az önkormányzat számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(6) A nyertes személy az ágazati törvényben meghatározott koncessziós időszak végéig gyakorolhatja a jogszabályokban biztosított jogait oly módon, hogy a privatizáció során megszerzett társaság minősül koncessziós társaságnak. A társaságra a 26. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

3. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését nem kell vizsgálni]

d)~„d) akkor, ha a magyarországi foglalkoztatási jogszabályok hatálya a foglalkoztatóra - Magyarországon történő foglalkoztatás hiányában - nem terjed ki.”

(2) Az Áht. 15. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (4) bekezdés alkalmazásában a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere akkor minősül rendezettnek, ha

a) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértése,

b) a Met. 3. §-a (1) bekezdésének l)-n) pontjai alapján, a nála működő szakszervezet, üzemi/közalkalmazotti tanács (üzemi megbízott/közalkalmazotti képviselő), illetve ezek tisztségviselőjének az Mt. Második Részében meghatározott jogai megsértése,

c) a Met. 3. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján, az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi megsértése

a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül meghozott jogerős és végrehajtható határozattal nem került megállapításra.”

(3) Az Áht. 15. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) E § alkalmazásában munkáltatón munkavégzés céljából természetes személyt foglalkoztató természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet kell érteni. Amennyiben a támogatás igénylője helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv, illetve többcélú kistérségi társulás vagy annak költségvetési szerve, úgy a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének - a támogatás céljától függően -, amennyiben

a) a támogatást költségvetési szerv használja fel, vagy a támogatás felhasználása egyértelműen költségvetési szervet érint, a költségvetési szerv,

b) a támogatás felhasználása költségvetési szervet nem érint, az önkormányzat képviselő-testületének hivatala, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete

tekintetében kell teljesülnie.”

(4) Az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A Kincstárban pénzforgalmi számlát vezet]

d)~„d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) a hozzárendelt vagyon és a privatizációs tartalék pénzeszközeinek kezelésére,”

(5) Az Áht. 18/F. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

„(6) Az ÁKK Rt. felügyelőbizottságának hatásköre nem terjed ki az államadósság-kezelési stratégia, az ezzel kapcsolatos teljesítménymutatók és a finanszírozási tervek véleményezésére.”

(6) Az Áht. a következő új 24/A. §-sal egészül ki, és az eredeti 24/A. § számozása 24/B. §-ra változik:

„24/A. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a költségvetési törvényben meghatározott (különösen oktatási, tudományos, egészségügyi, szociális, kulturális, sportcélú) közfeladat ellátására rendelkezésére álló támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzatból a támogatási döntések előkészítéséhez szükséges szakértői munkára társadalmi jellegű, jelentős közéleti személyekből, illetve szakértőkből álló testületet is felállíthat.