(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által felkért testületi tagok tevékenységüket díjazás nélkül végzik, részükre a (3) bekezdés szerinti végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módon költségtérítés adható.

(3) Az előirányzat (1) bekezdés szerinti előirányzatrésze felhasználásának részletes szabályait - így különösen: a támogatási döntési jogköröket és az előirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, továbbá a személyes felelősségviselés részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét - kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben (jogalkotási jog hiányában közösen kiadott nyilvános szabályzatban) határozza meg.”

(7) Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor]

f)~„f) javaslatot tesz a minisztériumi fejezetekben azokra az előirányzatokra, amelyek felhasználását a Kormány csak akkor engedélyezi, ha az adott minisztériumi fejezet negyedéves jelentése alapján költségvetésének várható alakulása ezt lehetővé teszi.”

(8) Az Áht. 49. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

[A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -]

q)~„q) negyedévenként jelentést nyújt be a Kormánynak a hatáskörébe tartozó fejezeti bevételek és kiadások teljesüléséről és várható éves alakulásáról.”

(9) Az Áht. 95. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez

a) központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén külön törvény egyedi rendelkezése,

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve esetén a többcélú kistérségi társulás egyedi előzetes engedélye,

c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi kisebbségi önkormányzat egyedi előzetes engedélye,

d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyedi előzetes engedélye

szükséges.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a törvényben meg kell határozni a gazdálkodó szervezet székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét, valamint a szervezet működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják.

(4) A központi költségvetési szerv a Kormány előzetes engedélyét köteles kérni a részvételével működő gazdálkodó szervezetben való, a jegyzett tőke huszonöt százalékát meghaladó - de legalább százmillió forintot elérő - tőkeemeléshez, továbbá az olyan tőkeszerkezet-változáshoz, amelynek következtében a többségi befolyása megszűnik. A Kormány meghatározza azt is, hogy az így létrejövő kisebbségi részesedés mely időpontig, illetve milyen feltétel bekövetkeztéig tartandó vagy tartható fenn. Külön törvény rendelkezése (annak módosítása) szükséges a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához.”

(10) Az Áht. 109/G. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévő kincstári vagyonnak minősülő erdő használatából, haszonbérbe adásából származó bevételt az ÁPV Rt. azok esedékességével és megfizetésével egyidejűleg átutalja a KVI-nek. A KVI ezen bevételére a 109/C. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”

(11) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő zsa)-zsc) pontokkal egészül ki:

[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

„zsa) a támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának részletes szabályait, így különösen: a támogatási döntési jogköröket és az előirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, továbbá a személyes felelősségviselés részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét;

zsb) azon szerv vagy személy szakmai tevékenységére, annak jellemzőire, eredményességére és hatékonyságára, ezek értékelésére vonatkozó, közzé-, illetve hozzáférhetővé teendő adatok körét, amely vagy aki állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott, egyéb közfeladatot lát el;

zsc) a költségvetési szervek számvitele egységes kezelésének elősegítése céljából a megfelelő standardizált rendszerek kidolgozására, bevezetésére, alkalmazására vonatkozó szabályokat.”

(12) Az Áht. 124. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Felhatalmazást kap a szociális és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott feltételei igazolásának módját és általános eljárási szabályait.”

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

4. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi - módosított - XXXIX. törvény (a továbbiakban: Privtv.) 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Az ÁPV Rt. saját vagyonának valamennyi pénzeszközét - kivéve a munkáltatói lakásépítési kölcsönök visszafizetéséből származó, továbbá a külföldi kiküldetések valutakeretének fedezetét biztosító pénzeszközöket - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el, és értékpapírt nem vásárolhat.”

(2) A Privtv. 24/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának és a privatizációs tartalék valamennyi pénzeszközét a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el, és értékpapírokat is kizárólag a privatizációval és a vagyonkezeléssel összefüggésben vásárolhat.”

(3) A Privtv. melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

5. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló - módosított - 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/C. § (1) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,

c) a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját, továbbá

d) az alkalmazott jogkövetkezmény megnevezését, mértékét.

(2) A hatósági nyilvántartás adatait az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által, illetve területi szervei útján történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.

(3) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított öt év elteltével törli.

(4) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján az öt éven belül munkaügyi jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.”

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

6. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló - módosított - 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-ának c)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá kiegészül a következő h) ponttal:

[Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

c)~„c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások - beruházásainak, kísérleti fejlesztéseinek fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában, valamint a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók beruházásainak fejlesztési hitelfinanszírozásában;

d) az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint - külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint - az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonást és közvetítést is) ellátásában;

e) az egyes állami, közösségi, illetőleg nemzetközi fejlesztési kifizetésekhez kapcsolódó feladatok (így különösen a fejlesztési célú kiadások, illetőleg támogatások közvetítésének, felhasználásának előkészítését, összehangolását, a kapcsolódó közreműködői feladatok ellátását, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését) ellátásában;”