h)~„h) a külön jogszabályban meghatározott „Pályamódosító hitelprogram” refinanszírozásában.”

(2) Az MFB tv. 3. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - külön jogszabály, illetőleg az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján - az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból, illetőleg európai közösségi forrásokból finanszírozott operatív programokhoz kapcsolódó - elsődlegesen a közreműködő szervezetként végzett tevékenység eredményességét növelő - feladatokat láthat el, így különösen:

a) támogatott pályázatok kezelését;

b) döntés-előkészítést;

c) pénzügyi lebonyolítást;

d) monitoring végzését;

e) a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát;

f) európai közösségi források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő behajtást;

g) tanácsadást; valamint

h) egyéb, az a)-g) pontokban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat.”

(3) Az MFB tv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MFB Rt. a külön törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet esetében a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol.”

(4) Az MFB tv. 8. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Rt. kizárólag]

c)~„c) az e törvény mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetben, vagy”

[szerezhet tulajdonrészt.]

(5) Az MFB tv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MFB Rt. egy gazdasági társaságban - a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott társaságok kivételével - közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 50% - 1 szavazat mértékű tulajdoni részesedéssel rendelkezhet.”

(6) Az MFB tv. melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

7. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló - a 2005. évi XXVI. és a 2005. évi LXXXIII. törvénnyel módosított - 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebt.) a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a hatóság jogerős és végrehajtható határozata az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. § (9) bekezdés aa) pontjában meghatározott jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,

c) a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját, valamint

d) az alkalmazott jogkövetkezmény megjelölését.

(2) A hatósági nyilvántartás adatait a hatóság az általa vezetett informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítését a hatóság végzi a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.

(3) A hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított öt év elteltével törli.

(4) A hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben a foglalkoztatás területén öt éven belül jogsértést elkövető, bírsággal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.”

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

8. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kht.) 63. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:]

a)~„a) a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) és h) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;”

(2) A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a Magyar Bányászati Hivatal adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.”

(3) A Kbt. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.”

(4) A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.”

(5) A Kbt. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 147. § (5) bekezdése esetében az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.”

(6) A Kbt. 228. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 225. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.”

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

9. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Feotv.) 27. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) A szenátus az a)-m) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében dönthet]

b)~„b) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, feltéve, ha azt a gazdasági tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye támogatja,”

(2) A Feotv. 121. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„121. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételéből és tulajdonában lévő vagyonával - korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része kincstári vagyon.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény olyan korlátolt felelősségű társaságot hozhat létre, amelyben - kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik azzal, hogy a befolyás (részesedés) mértékénél az osztalékból való részesedése nem lehet kisebb arányú. Több költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény közös társasága esetén elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást. A korlátolt felelősségű társaság további gazdálkodó szervezetet nem hozhat létre, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.”