e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére,
f) az igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében,
g) továbbá mindazon kérdések, amelyeket az európai szövetkezet alapszabálya a hatáskörébe utal.
IV. Fejezet
SZÉKHELYÁTHELYEZÉS
10. § (1) Ha az európai szövetkezet székhelyének egy másik tagállamba történő áthelyezését határozza el, a szövetkezet köteles - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - azon hitelezőknek, akiknek a szövetkezettel szemben fennálló, le nem járt követelései a székhelyáthelyezésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani.
(2) A hitelező a biztosítékadásra vonatkozó igényét a székhelyáthelyezésről hozott döntés közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül jelentheti be az európai szövetkezet igazgatóságának (igazgatótanácsának).
(3) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha azzal egyébként - jogszabály rendelkezése vagy szerződés alapján - már rendelkezik vagy az európai szövetkezet pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.
(4) Az igazgatóság (igazgatótanács) a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasításáról indokolással ellátott határozatot a hitelezőnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelő biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti.
(5) A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy az európai szövetkezetet megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi.
11. § (1) Ha a Magyarországon működő európai szövetkezet székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával - mint mérlegfordulónappal - köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül.
(2) Ha az európai szövetkezet székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni.
(3) Az európai szövetkezet könyvviteli nyilvántartásait a (2) bekezdés szerinti nyitóleltárban szereplő eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni.
(4) Ha a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai szövetkezet székhelyének Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a (2) bekezdés szerinti nyitóleltárt és nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell - ugyanezen időponttal - a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény előírásai szerint átszámítani.
V. Fejezet
AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE
12. § (1) Az európai szövetkezet végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésére a Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az európai szövetkezet fizetésképtelensége esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
MÁSODIK RÉSZ
A MUNKAVÁLLALÓK BEVONÁSA AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET DÖNTÉSHOZATALI RENDJÉBE
VI. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
13. § Az európai szövetkezetben biztosítani kell a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonását.
14. § A legalább két részt vevő jogalany által vagy átalakulással létrehozandó európai szövetkezet munkavállalóinak a döntéshozatali rendbe történő bevonására a 16-52. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. § (1) A kizárólag természetes személyek vagy egyetlen részt vevő jogalany és természetes személyek által létrehozandó európai szövetkezet esetében a munkavállalók bevonására a 16-52. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az alapítók - legalább két tagállamban - összesen legalább ötven munkavállalót foglalkoztatnak.
(2) Ha a munkavállalók létszáma - függetlenül attól, hogy őket egy vagy több tagállamban foglalkoztatják - nem éri el az ötvenet vagy az ötvenet meghaladja, de foglalkoztatásukra egyetlen tagállamban kerül sor, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására az európai szövetkezet, illetve magyarországi telephelye és leányvállalata esetében az Sztv. szabályait kell alkalmazni.
(3) Ha a (2) bekezdés hatálya alá tartozó európai szövetkezet bejegyzése után az európai szövetkezetben, annak telephelyein és leányvállalataiban foglalkoztatott összes munkavállaló - legalább két tagállamban foglalkoztatott - legalább egyharmada ezt kéri vagy a legalább két tagállamban foglalkoztatott összes munkavállaló száma eléri az ötven főt, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására a 16-52. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha egy másik tagállamban az (1) bekezdés szerint alapított európai szövetkezetben a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, az európai szövetkezet székhelyének Magyarországra történő áthelyezése esetén legalább a korábbival egyező szintű részvételi jogokat kell biztosítani.
16. § (1) A munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásának szabályait
a) a 19-31. §-ban meghatározott eljárás alapján, vagy
b) e törvényben meghatározott esetekben, a VIII. fejezet rendelkezései szerint kell megállapítani.
(2) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az európai szövetkezet, annak leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatási és konzultációs jogaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az e rész szerinti tárgyalások és eljárások során a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a munkavállalói képviselők, az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott más szerv), továbbá a felügyelőbizottság és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
17. § (1) A VIII. fejezet rendelkezéseit az európai szövetkezet bejegyzésének napjától - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - akkor kell alkalmazni, ha
a) a különleges tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei így állapodnak meg, vagy
b) a 26. §-ban meghatározott időtartamon belül megállapodás nem jön létre, továbbá a különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot, és minden részt vevő jogalany ügyvezető szerve úgy határoz, hogy e szabályok alkalmazása mellett, folytatja az európai szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárást.
(2) A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat (49-51. §) akkor kell alkalmazni, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, és
a) az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és az átalakuló szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában érvényesültek munkavállalói részvételi jogok;
b) az európai szövetkezet egyesüléssel jön létre, és a részt vevő szövetkezetekben vagy valamelyik részt vevő szövetkezetben a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, úgy, hogy ez a részt vevő szövetkezetek valamennyi munkavállalójának huszonöt százalékát érintette;
c) az a) és b) ponton kívül más módon létrehozott európai szövetkezet esetében a részt vevő jogalanyokban vagy valamelyik részt vevő jogalanyban a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, úgy, hogy ez a részt vevő jogalanyok valamennyi munkavállalójának ötven százalékát érintette.
(3) A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell akkor is, ha a részt vevő jogalanyokban vagy valamely részt vevő jogalanyban a munkavállalói részvétel joga biztosított, és bár az érintett munkavállalók aránya nem éri el a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott arányt, a különleges tárgyaló testület mégis a 49-51. § szerinti szabályok alkalmazásáról dönt.
(4) Ha a részt vevő jogalanyokban egymástól eltérő munkavállalói részvételi jogokat biztosítottak, a különleges tárgyaló testület dönt arról, hogy az európai szövetkezetben - a részt vevő jogalanyokban létező jogok közül - melyik érvényesüljön. Ha a különleges tárgyaló testület a döntést nem hozza meg, az európai szövetkezetben érvényesülő munkavállalói részvételi jogokra a részt vevő jogalanyokban létező részvételi jogok közül a munkavállalókra kedvezőbb szabályok az irányadók.
(5) A különleges tárgyaló testület minden, e § alapján hozott döntéséről köteles a részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveit tájékoztatni.
18. § Ha a közösségi szinten működő vállalkozás, vagy egy közösségi szinten működő vállalkozáscsoporthoz tartozó ellenőrző vállalkozás [52. § (4)-(8) bekezdés] a Rendelet és e törvény rendelkezései szerint jött létre, rá az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a különleges tárgyaló testület úgy dönt, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására irányuló megállapodás megkötése érdekében a tárgyalásokat nem kezdi meg, vagy a már megkezdett tárgyalásokat berekeszti (30. §). Ez utóbbi esetben az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
VII. Fejezet
A KÜLÖNLEGES TÁRGYALÓ TESTÜLET
A különleges tárgyaló testület megalakítása
19. § (1) Az európai szövetkezet alapítását megelőzően, a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek munkavállalóinak képviseletére egy különleges tárgyaló testületet kell létrehozni, abból a célból, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról szóló megállapodás megkötése érdekében a részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveivel tárgyalást folytasson.
(2) A részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei az európai szövetkezet alapítására vonatkozó döntés meghozatalát, valamint az egyesülési tervezet, az átalakulási tervezet közzétételét követő lehető legrövidebb időn belül kötelesek megtenni a különleges tárgyaló testület megalakításához szükséges lépéseket. Ennek keretében a munkavállalói képviselőket tájékoztatni kell a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek nevéről és székhelyéről, az ott foglalkoztatott munkavállalók számáról, valamint arról, hogy a tervezett alapítás milyen hatással lehet a munkavállalók tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogaira.