2006. évi LXXI. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról1

1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.”

2. § (1) A Kt. 9. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az érettségi vizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát az iskola szervezi meg. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.

(2) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

(3) A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte, ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet.

(4) A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető - az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint - érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.”

(2) A Kt. 9. §-ának (7)-(10) bekezdései helyébe a következő (7)-(10) bekezdés lép:

„(7) Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti alapvizsgát kell szervezni, illetve művészeti záróvizsga szervezhető. Az e bekezdésben szabályozott vizsgákon központilag meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint, az iskola által kidolgozott követelmények alapján kell vizsgát tenni.

(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi.

(9) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után - a (3)-(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.

(10) Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.”

3. § A Kt. 11. §-a (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A tanuló joga különösen, hogy]

b)~„b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a középiskolában -jogszabályban meghatározottak szerint - az angol nyelv elsajátításához felkészülési lehetőséget kapjon;”

4. § A Kt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az oktatási és kulturális miniszter a 20-22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie.”

5. § (1) Kt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az általános iskolának nyolc évfolyama van.”

(2) A Kt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alapító okirata szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola, másik nyolc évfolyammal működő általános iskola vagy legalább hat évfolyammal működő gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére - egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon.”

6. § A Kt. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

„(7) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a gimnáziumban - a (4) bekezdésben meghatározott - nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy gimnázium keretei között.”

7. § A Kt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a szakközépiskolában - a (2) bekezdésben meghatározott - nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy szakközépiskola keretei között.”

8. § (1) A Kt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A többcélú intézmény lehet

a) egységes iskola vagy összetett iskola,

b) közös igazgatású közoktatási intézmény,

c) általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK),

d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény,

e) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény.”

(2) A Kt. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó, iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az összetett iskola a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg. Tizenkettő - e törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - tizenhárom évfolyammal működhet az általános iskola és a gimnázium, az általános iskola és a szakközépiskola, illetve az általános iskola és gimnázium, valamint szakközépiskola feladatait is ellátó egységes középiskola. Az egységes középiskola az alapozó szakaszon folyó oktatást nem szakrendszerű oktatásként is megszervezheti. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az egységes középiskola tagintézményeként is működhet.”

(3) A Kt. 33. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is.”

9. § A Kt. 40. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”