10. cikk

Módosító rendelkezés

A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt teherviselők vagy más szervek közös megegyezéssel kivételeket tehetnek a II. rész rendelkezései alól:

a) a munkavállaló és munkáltatója közös kérelmére, vagy az önálló vállalkozó kérelmére, az érintett személy tekintetében, vagy

b) a személyek bármely kategóriája tekintetében.

III. RÉSZ

AZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A jóváírható időtartamok összesítése és a nyugdíjszámítás

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a Szerződő Félnek a teherviselője - ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján nincsenek meg a szükséges feltételek az ellátási igényjogosultságra - szükség szerint figyelembe veszi a másik Szerződő Félnek a jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik, vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat a megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig hasonló szakmában vagy foglalkozásban szerezték. Ha a biztosítási idők egybeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási időket a biztosítás általános rendszerében kell egybeszámítani.

(3) A beszámítandó biztosítási időknek a mértékére a másik Szerződő Fél azon jogszabályai mérvadók, amelyek szerint azokat megszerezték.

(4) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a III. rész alkalmazása nélkül is fennáll az ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást ennek a Szerződő Félnek a teherviselője kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.

12. cikk

Különleges rendelkezések Korea tekintetében

(1) A koreai jog azon követelménye, amely szerint a rokkantsági nyugdíj és a hátramaradotti ellátás elnyeréséhez az szükséges, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakában a szóban forgó személy jóváírható időtartammal rendelkezzék, teljesültnek tekintendő, ha a személy a biztosítási esemény bekövetkezésének a koreai jog alapján meghatározott időszakában, Magyarország joga alapján szerez ellátásra jogosultságot.

Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésével és a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban a koreai jogszabályok szerinti ellátásokra való jogosultság meghatározásakor figyelembe veszik a Magyarország joghatósága szerint jóváírható időtartamokat, a fizetendő ellátást az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) A koreai hivatal először köteles azt a nyugdíjösszeget kiszámítani, amelyet akkor kellene fizetni az adott személynek, ha valamennyi figyelembe vett - a két Szerződő Fél joghatósága alatt keletkezett - időtartam koreai joghatóság alatt keletkezett volna. A nyugdíj összegének meghatározásához a koreai hivatalnak figyelembe kell vennie az adott személy szokásos átlagos havi jövedelmét abban az időszakban, amely alatt a koreai jog alapján szerzett jogosultságot.

b) A koreai hivatal ezt követően az a) pont szerint kiszámított nyugdíjösszeg alapulvételével, saját joga alapján figyelembe vett biztosítási időszakok időtartama, és a két Szerződő Fél joghatósága alatt keletkezett biztosítási időszakok összes időtartamának arányosítása útján számítja ki a koreai jogszabályok szerint fizetendő részleges ellátást.

(2) A másik Szerződő Fél állampolgárai ugyanolyan feltételek mellett kaphatnak egyösszegű visszatérítést, mint a koreai állampolgárok.

(3) A koreai joghatály alá tartozó biztosítási időszakra alkalmazni kell a koreai jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyek járulékfizetés elmulasztása miatt korlátozzák a rokkantsági nyugdíjra és hátramaradotti ellátásra egyébként jogosult személyek jogosultságát.

13. cikk

Különleges rendelkezések Magyarország tekintetében

(1) Ha az érintett személy csak a biztosítási idők egybeszámításának figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a magyar teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.

(2) Az (1) bekezdés értelmében kiszámított ellátás összege vonatkozásában csak a magyar jogszabályok szerint szerzett jövedelmet, valamint fizetett járulékokat kell figyelembe venni.

14. cikk

Az összeszámítás szempontjából figyelembe vehető legrövidebb időszak

Az Egyezmény 11-13. cikke nem alkalmazható az egyik Szerződő Fél esetében a személy öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátásra való jogosultságának megállapítására, kivéve ha az illető személy e Szerződő Fél jogszabályai szerint legalább 12 hónap biztosítási időszakot szerzett. E biztosítási időszakokat a másik Szerződő Fél a teljesítés és az elszámolás vonatkozásában úgy veszi figyelembe, mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.

IV. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Igazgatási megállapodás

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések rögzítésére igazgatási megállapodást kötnek.

(2) A Szerződő Felek kapcsolattartásért felelős hivatalaikat az igazgatási megállapodásban nevezik meg.

16. cikk

Információcsere és kölcsönös segítségnyújtás

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai és hivatalai hatáskörüknek megfelelően kötelesek:

a) a jelen Egyezmény alkalmazásához szükséges információkat az általuk alkalmazott jogszabályok által megengedett mértékben egymással közölni;

b) a jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény alapján alkalmazott jogszabályok értelmében járó ellátásokra való jogosultság meghatározásával, illetőleg ezek folyósításával kapcsolatban egymásnak segítséget nyújtani; és

c) a lehető legrövidebb időn belül közölni egymással a jelen Egyezmény alkalmazása érdekében hozott intézkedéseket, valamint azokat a saját jogszabályaikban bekövetkező változásokat, amelyek a jelen Egyezmény alkalmazását érinthetik.

(2) A jelen cikk (1) bekezdés b) pontjában említett segítségnyújtás ingyenes, kivéve a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott igazgatási megállapodásban meghatározandó eseteket.

17. cikk

Adatvédelem

(1) Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott jogszabályok szerint személyes jellegű adatok közlésére kerül sor, úgy a Szerződő Felek felségterületén hatályos jogszabályok figyelembevétele mellett az alábbi rendelkezések érvényesek:

a) A jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtása szempontjából az egyik Szerződő Fél adatokat közölhet a másik Szerződő Fél teherviselőinek. A fogadó Szerződő Fél ezeket az adatokat ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb teherviselők felé csak az átadó teherviselő előzetes beleegyezésével, valamint az erre a teherviselőre vonatkozó hazai jogszabályoknak megfelelően adhatók át.

b) A fogadó teherviselő egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató teherviselőt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért eredményekről.

c) Az adatszolgáltató teherviselő köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó teherviselőt. A fogadó teherviselő, amennyiben az helyénvaló, köteles az adatokat helyesbíteni vagy törölni.

d) Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat, kérelmére tájékoztatni kell. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz igazodnak, amelynek valamely szervétől a tájékoztatást kérik.

e) Ha az egyik Szerződő Fél valamely teherviselője a jelen Egyezmény alapján személyes adatokat szolgáltatott, úgy a másik Szerződő Fél fogadó szerve a rá vonatkozó belső jog által előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az érintett személlyel szemben arra, hogy a közölt adatok helytelenek voltak. A helytelen adatszolgáltatás miatt fizetett kártérítésre a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga az irányadó.

f) Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket.

g) A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó teherviselő köteles rögzíteni.

h) Az átadó és a fogadó teherviselő köteles gondoskodni az átadott személyes adatok hatékony védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen.

i) Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél köteles - az érintett kérelmére - az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik Felet haladéktalanul értesíteni kell.

j) A Szerződő Felék biztosítják, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése esetén az érintett személyek a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga alapján jogorvoslatra jogosultak legyenek.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra is.

18. cikk

A dokumentumok díjmentessége és hitelesítési kötelezettség alól való mentesítése

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján a Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy hivatalához benyújtott valamely okirat teljesen vagy részben mentesül a díjak és illetékek - ideértve a konzuli és ügyintézési díjakat is - megfizetése alól, e mentesség azokra a hasonló jellegű okiratokra is vonatkozik, amelyeket a jelen Egyezmény alkalmazása során a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy hivatalához nyújtanak be.