6.3. Ammónia-hidrogén-cserélőtornyok

Ammónia-hidrogén-cserélőtornyok, amelyek magassága 35 m (114,3") vagy nagyobb, átmérője 1,5 m (4,9") és 2,5 m (8,2") között van és képesek 15 MPa (2225 psi) feletti nyomáson üzemelni, és amelyeket kifejezetten az ammónia-hidrogén-cserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz terveztek vagy készítettek. Ezeknek a tornyoknak van legalább egy karimás tengelyirányú nyílásuk, amelynek átmérője megegyezik a hengeres rész átmérőjével, és amelyen keresztül a torony belső szerelvényei behelyezhetők és kivehetők.

6.4. Toronyszerelvények és fokozatszivattyúk

Tornyok belső szerelvényei és fokozatszivattyúk, amelyeket kifejezetten az ammónia-hidrogén-cserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz terveztek vagy készítettek. A tornyok belső szerelvényei magukban foglalják a különlegesen tervezett fokozatkontaktorokat, amelyek elősegítik a hatékony gáz/folyadék érintkezést. A fokozatszivattyúk magukban foglalják a különlegesen tervezett búvárszivattyúkat, amelyek a folyékony ammónia keringtetését végzik a kontaktor részben, a többfokozatú torony belsejében.

6.5. Ammóniabontók

Ammóniabontók, amelyek 3 MPa (450 psi) vagy magasabb nyomáson üzemelnek, és amelyeket kifejezetten az ammónia-hidrogén-cserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz terveztek vagy készítettek.

6.6. Infravörös abszorpciós analizátorok

Infravörös abszorpciós analizátorok, amelyek alkalmasak a hidrogén/deutérium arány üzem közbeni elemzésére, ahol a deutériumkoncentráció 90% vagy nagyobb.

6.7. Katalitikus égetők

Kifejezetten az ammónia-hidrogén-cserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz tervezett vagy készített katalitikus égetők a dúsított deutérium gáz nehézvízzé történő átalakítására.

7. Urán átalakítására szolgáló üzemek, valamint kifejezetten ezekhez tervezett vagy készített berendezések

Bevezető megjegyzés

Az uránátalakító üzemek és rendszerek az uránnak egyik kémiai formából egy másikba történő egyszeres vagy többszörös átalakítását végezhetik, beleértve a következőket: uránérckoncentrátumok átalakítása UO3-dá, UO3 átalakítása UO2-dá, urán-oxidok átalakítása UF4-dá vagy UF6-dá, UF4 átalakítása UF6-dá, UF6 átalakítása UF4-dá, UF4 átalakítása fém uránná és urán-fluoridok átalakítása UO2-dá. Az uránátalakító üzemek számos kulcsberendezése megegyezik a vegyi feldolgozóipar különféle berendezéseivel. Például a folyamat során alkalmazott berendezések a következő típusúak lehetnek: kemencék, forgó szárítókemencék, folyadékágyas reaktorok, lángtornyos reaktorok, folyadékcentrifugák, lepárlótornyok és folyadék-folyadék elválasztó tornyok. Mindazonáltal csak néhány berendezés kapható raktárról, a legtöbbjüket a vevő igényei és előírásai szerint kell készíteni. Néhány esetben különleges tervezési és építési szempontokat kell figyelembe venni a kezelt vegyi anyagok némelyikének (HF, F2, ClF3 és urán-fluoridok) korrozív tulajdonságai miatt. Végül meg kell jegyezni, hogy az összes uránátalakító folyamatban azok a berendezések, amelyeket egyedileg nem kifejezetten az urán átalakítására terveztek vagy készítettek, összeszerelhetők kifejezetten urán átalakítására tervezett vagy készített rendszerekké.

7.1. Kifejezetten uránérc-koncentrátumok UO3-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

Magyarázó megjegyzés

Az uránérc-koncentrátumok UO3-dá való átalakítását végezhetik az uránérc salétromsavban történő feloldásával, majd a tisztított uranil-nitrátot kivonhatják oldószer, például tributil-foszfát felhasználásával. Ezután az uranil-nitrátot UO3-dá alakítják át koncentrálással és denitrálással vagy ammónia gázzal történő semlegesítéssel ammónium-diuranátot állítanak elő, amelyet ezt követően szűrnek, szárítanak és kalcinálnak.

7.2. Kifejezetten az UO3-nak UF6-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

Magyarázó megjegyzés

Az UO3-nak UF6-dá történő átalakítása fluorozással közvetlenül elvégezhető. A folyamathoz fluorgázforrásra vagy klórtrifluorid-forrásra van szükség.

7.3. Kifejezetten UO3-nak UO2-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

Magyarázó megjegyzés

Az UO3-nak UO2-dá történő átalakítása az UO3-nak bontott ammónia gázzal vagy hidrogénnel való redukálásával végezhető el.

7.4. Kifejezetten az UO2-nak UF4-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

Magyarázó megjegyzés

Az UO2-nak UF4-dá történő átalakítása az UO2-nak hidrogén fluorid gázzal (HF) 300-500 °C-on történő reagáltatásával végezhető el.

7.5. Kifejezetten az UF4-nak UF6-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

Magyarázó megjegyzés

Az UF4-nak UF6-dá történő átalakítását toronyreaktorban, fluorral lejátszódó exotermikus reakció segítségével végzik. Miközben a kilépő gázáramot keresztülvezetik egy -10 °C-ra hűtött hidegcsapdán, az UF6 lecsapódik a forró, kilépő gázokból. A folyamathoz fluorgázforrásra van szükség.

7.6. Kifejezetten az UF4-nak uránmetállá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

Magyarázó megjegyzés

Az UF4-nak uránmetállá történő átalakítása magnéziummal (nagy adagok esetén) vagy kalciummal (kis adagok esetén) történő redukció segítségével történik. A reakció az urán olvadáspontja feletti (1130 °C) hőmérsékleteken megy végbe.

7.7. Kifejezetten az UF6-nak UO2-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

Magyarázó megjegyzés

Az UF6-nak UO2-dá történő átalakítása három eljárás egyikének segítségével történhet. Az elsőben az UF6-ot hidrogén és gőz segítségével UO2-dá redukálják és hidrolizálják. A második eljárásban az UF6-ot vízben való feloldással hidrolizálják, ammóniát adnak hozzá az ammónium-diuranát kicsapatására, majd a diuranátot hidrogénnel 820 °C-on UO2-dá redukálják. A harmadik eljárás során gáz halmazállapotú UF6-ot, CO2-ot és NH3-t vízben elegyítenek, ekkor ammónium-uranil-karbonát csapódik ki. Az ammónium-uranil-karbonátot 500-600 °C-on gőzzel és hidrogénnel elegyítik és UO2-ot nyernek.

Az UF6-nak UO2-dá történő átalakítása gyakran egy üzemanyaggyártó üzem első fokozatában történik.

7.8. Kifejezetten az UF6-nak UF4-dá történő átalakítására tervezett vagy készített rendszerek

Magyarázó megjegyzés

Az UF6-nak UF4-dá történő átalakítását hidrogénnel való redukcióval végzik.

III. Melléklet

Amennyiben e jegyzőkönyv intézkedései a Közösség által bejelentett nukleáris anyagot érintenek, a jegyzőkönyv 1. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség és a Közösség együttműködik az intézkedések végrehajtásának elősegítése és a tevékenységek szükségtelen kétszeri elvégzésének elkerülése céljából.

A Közösség az ügynökség rendelkezésére bocsátja a 2. cikk a) vi. pontjának (b) és (c) pontja szerint meghatározott tájékoztatáshoz kapcsolódó információt a nukleáris és a nem nukleáris célú szállításokra vonatkozóan, bármely államból a Közösség valamely tagállamába, és bármely államba a Közösség valamely tagállamából, azoknak a nukleáris alapanyagoknak az exportja és importja vonatkozásában, amelyek nem érik el azt az összetételt és tisztaságot, amely alkalmas az üzemanyag gyártására vagy az izotópdúsításra.

Valamennyi állam az ügynökség rendelkezésére bocsátja az exporttal kapcsolatosan a 2. cikk a) ix. pontjának (a) pontja és az ügynökség kifejezett kérése esetén az importtal kapcsolatosan a 2. cikk a) ix. pontjának b) pontja alapján a Közösség valamely tagállamából vagy tagállamába történő szállításra vonatkozó információkat, amelyek megfelelnek a jegyzőkönyv II. Mellékletében felsorolt különleges berendezéseknek és nem-nukleáris anyagoknak.

A Közösség Közös Kutatóközpontjára tekintettel, a Közösség is bevezeti azokat az intézkedéseket, amelyeket ez a jegyzőkönyv állapít meg az államok számára, megfelelő módon azzal az állammal szorosan együttműködve, amelyiknek a területén a központ létesítményei találhatók.

A biztosítéki egyezmény 26. cikkében említett, a jegyzőkönyv 25. cikkének a) pontja szerint felállított Összekötő Bizottság kibővül annak érdekében, hogy lehetővé tegye az államok képviselőinek részvételét és a jegyzőkönyvből származó új körülményekhez való alkalmazkodást.

A jegyzőkönyv végrehajtásának egyedüli céljai érdekében, valamint a Közösség és tagállamai hatásköreinek és felelősségeinek sérelme nélkül, minden állam, amelyik úgy dönt, hogy rábízza az Európai Közösségek Bizottságára az egyes rendelkezések végrehajtását, amely e jegyzőkönyv szerint az államok felelőssége, erről körlevélben tájékoztatja a jegyzőkönyvet elfogadó többi felet. Az Európai Közösségek Bizottsága értesíti a jegyzőkönyvet elfogadó többi felet valamennyi ilyen döntés elfogadásáról.”

5. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2. § a) pontja, 3. §-a és 8. §-a a megállapodás 23. cikke a) pontjában meghatározott időpontban lépnek hatályba.

(3) E törvény 2. § b) pontja, valamint 4. §-a a kiegészítő jegyzőkönyv 17. cikke a) pontjában meghatározott időpontban lépnek hatályba.

(4) A megállapodás, a jegyzőkönyv és a kiegészítő jegyzőkönyv, valamint e törvény 2-4. §-ai és 8. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter azok ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

6. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban - az 1. §-ban meghatározott megállapodás és jegyzőkönyv hatályosságának idejére - felfüggesztésre kerülnek az 1972. évi 9. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról, Bécsben, 1972. március 6-án aláírt egyezmény hatálya alá tartozó ügynökségi biztosítéki intézkedések.

(2) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott időpontban - az 1. §-ban meghatározott kiegészítő jegyzőkönyv hatályosságának idejére - felfüggesztésre kerülnek az 1999. évi XC. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek megfelelő biztosítékok alkalmazására 1972. március 6-án kötött egyezményhez kapcsolódó, Bécsben, 1998. november 26-án aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügynökségi biztosítéki intézkedések.

7. § (1) E törvény 1-8. §-ainak végrehajtásához szükséges intézkedésekről az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter gondoskodik.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg felhatalmazást kap az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter, hogy rendeletben szabályozza a nukleáris anyagokkal és a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységek nyilvántartását és ellenőrzését,