b) A Közösség és az érintett államok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökségi ellenőrök ténylegesen teljesíthessék a megállapodás szerinti feladataikat.
c) Az ügynökségi ellenőrök látogatását és tevékenységét az alábbiak szerint kell megszervezni:
i. a Közösség és az államok, valamint az ellenőrzés alatt álló békés célú nukleáris tevékenység területén jelentkező kellemetlenség és zavar a lehető legkisebb mértékű legyen;
ii. az ipari titkok és az ügynökségi ellenőrök tudomására jutó más bizalmas információk védelme legyen biztosított.
KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK
10. cikk
Az államok bejelentik az ügynökségnek a tulajdonára, pénzalapjára és vagyonára, valamint felügyelőire és az e megállapodásba foglalt feladatokat ellátó más tisztségviselőire vonatkozóan a megállapodásnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kiváltságaira és mentességeire vonatkozó előírásait.
NUKLEÁRIS ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA VAGY HÍGÍTÁSA
11. cikk
A megállapodás szerinti, a nukleáris anyagokra vonatkozó biztosítéki intézkedések alkalmazása akkor fejeződik be, ha a Közösség és az ügynökség megállapítja, hogy az anyagot felhasználták, vagy úgy hígították, hogy az tovább már nem használható a biztosítéki intézkedések szempontjából nukleáris tevékenységnek minősülő tevékenységhez, vagy gyakorlatilag visszanyerhetetlenné vált.
NUKLEÁRIS ANYAG KIVITELE AZ ÁLLAMOKBÓL
12. cikk
A Közösség jelzi az ügynökségnek az e megállapodás biztosítéki intézkedései hatálya alá tartozó nukleáris anyagok kivitelét az államokból. A nukleáris anyagokra a megállapodás szerinti biztosítéki intézkedések alkalmazása akkor fejeződik be, amikor a fogadó állam átvállalja az erre vonatkozó, a megállapodásban előírt felelősséget. Az ügynökség dokumentálja az ilyen kivitelek mindegyikét, és adott esetben a kivitt nukleáris anyagra vonatkozó biztosítéki intézkedések újraalkalmazását is.
A NEM NUKLEÁRIS TEVÉKENYSÉG KERETÉBEN HASZNOSÍTOTT NUKLEÁRIS ANYAGOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
13. cikk
Ha a megállapodás szerinti biztosítéki intézkedések hatálya alá tartozó nukleáris anyagot nem nukleáris tevékenység keretében használják fel, mint például ötvözetek vagy kerámiák készítése, a Közösség még az anyag ilyen célú felhasználása előtt megállapodik az ügynökséggel, hogy milyen körülmények között lehet a megállapodás szerinti biztosítéki intézkedések alkalmazását befejezni.
A BIZTOSÍTÉKI INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK MELLŐZÉSE A NEM BÉKÉS CÉLÚ TEVÉKENYSÉGBEN FELHASZNÁLANDÓ NUKLEÁRIS ANYAGOK ESETÉBEN
14. cikk
Ha egy állam saját belátása szerint e megállapodás biztosítéki intézkedéseinek hatálya alá tartozó nukleáris anyagot olyan nukleáris tevékenység keretében szándékozik felhasználni, amely nem igényli e megállapodás biztosítéki intézkedéseinek alkalmazását, akkor az alábbiak szerint kell eljárni:
a) a Közösség és az állam tájékoztatja az ügynökséget a tevékenységről, és az állam egyértelművé teszi az alábbiakat:
i. a nukleáris anyag felhasználása nem tiltott katonai tevékenység keretei között történik, nem ellentétes az állam által vállalt, az ügynökség biztosítéki intézkedéseihez kapcsolódó valamely kötelezettséggel, a nukleáris anyagot csak békés célú nukleáris tevékenység keretében használják fel;
ii. a megállapodás szerinti biztosítéki intézkedések mellőzésének ideje alatt a nukleáris anyagot nem használják fel nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek gyártásához;
b) az ügynökség és a Közösség rendelkezéseket fogadnak el arról, hogy az e megállapodás szerinti biztosítéki intézkedéseket csak addig nem alkalmazzák, amíg a nukleáris anyag felhasználása ilyen tevékenység keretei között történik. A megállapodás lehetőség szerint rögzíti a biztosítéki intézkedések mellőzésének időtartamát és körülményeit. A megállapodás szerinti biztosítéki intézkedéseket minden esetben újra alkalmazni kell, amint a nukleáris anyagot ismét békés célú nukleáris tevékenység keretei között használják fel. Az ügynökséget folyamatosan tájékoztatják az érintett államban vagy az államokban lévő ilyen anyag teljes mennyiségéről és összetételéről, valamint az ilyen anyagnak az államból vagy államokból történő kiviteléről;
c) minden ilyen rendelkezést az ügynökség egyetértésével kell elfogadni. Az ügynökség a lehető leggyorsabban kinyilvánítja egyetértését, amely csak olyan ügyekre terjed ki, mint többek között időszakos és eljárási előírások, valamint jelentésre vonatkozó megállapodások, de nem érinti a katonai tevékenység semmiféle jóváhagyását vagy bizalmas adatait, és nem vonatkozik a nukleáris anyagnak ebben a körben történő felhasználására.
PÉNZÜGYEK
15. cikk
Az ügynökség, a Közösség és az államok viselik az e megállapodásban rájuk rótt feladatok teljesítése során részükről felmerült költségeket. Ha azonban a Közösség, az államok vagy az illetékességi körükbe tartozó személyek részéről rendkívüli költségek merülnek fel az ügynökség valamely különös igénye következtében, az ügynökség megtéríti az ilyen kiadásokat, feltéve, hogy ebbe előzetesen beleegyezett. Minden esetben az ügynökség viseli minden olyan pótlólagos mérés vagy mintavételezés költségét, amelyet az ügynökségi ellenőrök igényelnek.
HARMADIK FÉL FELELŐSSÉGE A NUKLEÁRIS KÁROKÉRT
16. cikk
A Közösség és az államok biztosítják, hogy a megállapodás megvalósulása érdekében a törvényi és rendeleti rendelkezéseik szerint nukleáris kár esetén, az ügynökség és annak tisztségviselői, ugyanolyan védelemben részesüljenek mint az állam állampolgárai, beleértve a biztosítást vagy más pénzügyi garanciát is.
NEMZETKÖZI FELELŐSSÉG
17. cikk
A Közösség vagy egy állam részéről az ügynökséggel szemben vagy az ügynökség részéről a Közösséggel vagy egy állammal szemben a megállapodásnak a végrehajtása során nem nukleáris balesetekből származó károk miatti bármely követelést a nemzetközi jog szabályaival összhangban kell rendezni.
INTÉZKEDÉSEK ANNAK IGAZOLÁSÁRA, HOGY NEM TÖRTÉNT ÁTIRÁNYÍTÁS
18. cikk
Ha a kormányzótanács a főigazgató jelentése alapján úgy dönt, hogy a Közösség vagy egy állam intézkedésére, amennyiben bármely fél egyedileg érintett, alapvetően és sürgősen szükség van annak ellenőrzéséhez, hogy az e megállapodás szerinti biztosíték intézkedések hatálya alá tartozó anyagot nem irányítottak át nukleáris fegyverekhez vagy más nukleáris robbanószerkezetekhez, akkor a kormányzótanács felhívhatja a Közösséget vagy az államot a szükséges intézkedés haladéktalan megtételére, függetlenül attól, hogy a 22. cikk alapján megindult-e az eljárás a vitás kérdés rendezésére.
19. cikk
Ha a kormányzótanács a főigazgatótól kapott célirányos tájékoztatás alapján úgy ítéli meg, hogy az ügynökség nem képes igazolni a megállapodás szerinti biztosíték intézkedések alá tartozó nukleáris anyagok nukleáris fegyverekben vagy más nukleáris robbanószerkezetekben való felhasználásra történő átirányításának elmaradását, akkor az alapokmány XII. cikk (C) bekezdése szerinti jelentéseket elkészítheti, és ha lehetséges, az említett bekezdésben meghatározott más intézkedést tehet. Ha ilyen lépéseket tesz, a kormányzótanács figyelembe veszi az alkalmazott biztosíték intézkedések által nyújtott bizonyosság mértékét, és a Közösség vagy az állam részére, amennyiben bármely fél egyedileg érintett, minden ésszerű lehetőséget megad, hogy a Közösség vagy az állam bármely szükséges bizonyítékot a kormányzótanács elé tárjon.
AZ EGYEZMÉNY ÉRTELMEZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA, VITÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE
20. cikk
Az ügynökség, a Közösség vagy egy állam kérésére konzultálni kell az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos minden kérdésről.
21. cikk
A Közösség és az államok jogosultak kérni, hogy az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket a kormányzótanács vitassa meg. A kormányzótanács a Közösséget és az érintett államot meghívja minden ilyen kérdés kormányzótanács előtt történő megtárgyalására.
22. cikk
Az e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából származó bármilyen vitát, a 19. cikk szerinti testületi határozati döntésre vonatkozó, és az ilyen döntést követő intézkedést érintő viták kivételével, amely megbeszélések segítségével vagy az ügynökség által elfogadott más eljárással nem rendeződik, a Közösség és az államok által, bármelyikük kérésére, öt választott bíróból álló választottbíróság elé viszik. A Közösség és az államok két választottbírót jelölnek ki, az ügynökség szintén kettőt, és az így kiválasztott négy választottbíró választ ki egy ötödiket, aki az elnök szerepét tölti be.
Ha a választottbírósági eljárásra irányuló kérelmet követő 30 napon belül a Közösség és az államok vagy az ügynökség nem állít két-két választottbírót, akkor a Közösség vagy az ügynökség kérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét, hogy nevezze ki a választottbírókat. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni akkor, ha a négy választottbíró kijelölését vagy kinevezését követő 30 napon belül az ötödik választottbírót nem választják ki.
A választottbíróság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van, minden döntéshez legalább három választottbíró egyetértése szükséges. A választottbíróság eljárási rendjét a bíróság maga határozza meg. A bíróság határozatai az ügynökségre, a Közösségre és az érintett államokra kötelezőek.
CSATLAKOZÁS
23. cikk
a) A megállapodás a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező, a Szerződésben részes és a Közösség tagjaivá váló államok részére az alábbiak szerint lép hatályba:
i. az érintett állam jelzi az ügynökségnek, hogy a megállapodást hatályba léptető eljárást lezárta;
ii. a Közösség jelzi az ügynökségnek, hogy a biztosítéki intézkedések alkalmazása az adott államban a megállapodás céljainak megfelelően lehetséges.
b) Amennyiben az érintett állam az ügynökség biztosítéki intézkedéseinek alkalmazásáról az ügynökséggel más megállapodásokat kötött az e megállapodás az adott államban történő hatályba léptetésére, akkor az ilyen megállapodás hatálya alá tartozó ügynökségi biztosítéki intézkedések, alkalmazását e megállapodás hatálybalépésével fel kell függeszteni mindaddig, amíg ez a megállapodás van hatályban, feltéve, hogy az említett megállapodások értelmében vállalt kötelezettség az érintett államot továbbra is terheli és az e megállapodásokban említett tételek egyikét sem használja katonai célokra.