2006. évi LXXXV. törvény
a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról)~„Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról
A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban: Szerződő Felek)
- attól az óhajtól vezetve, hogy hozzájáruljanak kétoldalú kapcsolataik további fejlődéséhez;
- az európai integrációs törekvéseik szellemében;
- figyelemmel a Magyar Köztársaság és Románia között Temesváron, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló Szerződés rendelkezéseire;
- figyelemmel továbbá a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a magyar-román államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. évi október hó 28-án aláírt Egyezmény alkalmazása során szerzett tapasztalatokra;
- azzal a szándékkal, hogy megelőzzék, kivizsgálják és rendezzék a közös államhatáron a határrend-sértéseket;
a következőkben állapodtak meg:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. cikk
A jelen Szerződésben használt kifejezések jelentése a következő:
a) államhatár: azon képzeletbeli függőleges síkrészek összefüggő sorozata, amely a Magyar Köztársaság államterületét Románia államterületétől a légtérben, a földfelszínén és a föld mélyében elválasztja;
b) határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala, amelynek adatait határokmányok rögzítik, s amelyet a terepen a határjelek jelölnek;
c) határvíz: mindazon természetes vagy mesterséges álló- vagy folyóvíz, amelyen az államhatár vonala halad a határvonaltól a partokig terjedő szélességben, valamint az államhatár által metszett vizek az államhatár vonalától számítva mindkét oldalon 50-50 méter távolságig;
d) határellenőrző szervek: azok a szervek, amelyek az államhatár őrizetét, a határrend fenntartását és a határforgalom ellenőrzését végzik.
2. cikk
(1) Határrend-sértésnek tekintendők az egyik Szerződő Fél területéről kiinduló olyan cselekmények vagy mulasztások, amelyeket az államhatáron vagy annak közelében követnek el, és amelyek vagy azok következményei sértik, veszélyeztetik, vagy károsítják a másik Szerződő Fél érdekeit, annak területét, környezeti állapotát, a területén tartózkodó személyek életét, testi épségét vagy egészségét, ezek jogos érdekeit, illetve az ott lévő javakat.
(2) A következő határeseményeket a Szerződő Felek nem tekintik határrend-sértésnek:
a) személyeknek az államhatáron történő áttévedése: az államhatár nem szándékos átlépése pl. a tájékozódás, a helyismeret hiánya, a nemzetközi vonaton történő elalvás, az időjárási viszonyok, vagy a beszámítási képesség hiánya miatt;
b) háziállatoknak az államhatáron történő átkóborlása: őrizetlenül hagyott vagy megriadt háziállatnak a másik Szerződő Fél területére való átjutása;
c) légi-, vízi járműnek, egyéb úszó létesítménynek az államhatáron történő átrepülése/átsodródása: légi-, vízi jármű, úszó létesítmény, illetve egyéb tárgyaknak elháríthatatlan ok vagy véletlen folytán a másik Szerződő Fél területére történő átkerülése.
II. Fejezet
A határrend-sértések kivizsgálása, az eljáró illetékes szervek
3. cikk
A Szerződő Felek megtesznek minden szükséges intézkedést a magyar-román államhatáron a határrend megsértésének megelőzése, a következmények elhárítása, hatásuk mérsékelése és a bekövetkezett károk enyhítése érdekében.
4. cikk
(1) A Szerződő Felek a határrend-sértéseket a határrend-sértés helye szerint illetékes területi határellenőrző szerveik útján vizsgálják ki és rendezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokban a határellenőrző szervek megkeresésére - a Szerződő Felek jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően - közreműködhetnek más illetékes rendészeti, katonai, környezet- és természetvédelmi szervek.
(3) A Szerződő Felek központi határellenőrző szervei vizsgálják ki és rendezik azokat a határrend-sértéseket, amelyeket a területi határellenőrző szervek egyetértés hiánya miatt nem tudtak rendezni.
(4) Diplomáciai úton kell kivizsgálni és rendezni azokat a határrend-sértéseket, amelyeket a Szerződő Felek központi határellenőrző szervei egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.
5. cikk
(1) Bármelyik Szerződő Fél határellenőrző szervei a tudomásukra jutott határrend-sértésekről és a határrenddel összefüggő egyéb eseményekről (a továbbiakban együtt: határrend-sértés) haladéktalanul értesítik a másik Szerződő Fél határellenőrző szerveit.
(2) Az értesítés tartalmazza a határrend-sértés megnevezését, helyét, idejét, körülményeit, amennyiben rendelkezésre állnak, azok bizonyítékait, valamint a határrend-sértés körülményeinek közös kivizsgálására irányuló javaslatot.
(3) Bármelyik Szerződő Fél határellenőrző szervének kezdeményezésére a határellenőrző szervek közösen vizsgálhatják ki a határrend-sértéseket.
(4) A Szerződő Felek határellenőrző szervei minden esetben közösen vizsgálják ki az alábbi határrend-sértéseket:
a) az államhatáron történő átlövés, az átható robbantás. A jelen cikk értelmében:
- az államhatáron átható robbantás: az olyan robbanás, amely légnyomás, repesz vagy szilánkhatás útján a másik Szerződő Fél területén kárt okoz, illetőleg veszélyhelyzetet idéz elő;
- a lőfegyverrel történő átlövés: amikor a lövedék a másik Szerződő Fél területére jut, vagy azon áthalad, tekintet nélkül ennek következményeire;
b) a fegyveres területsértés: az államhatár jogellenes, lőfegyverrel történő átlépése a másik Szerződő Fél területére, ha a személy onnan önszántából visszatér, vagy visszatérni szándékozik;
c) az államhatáron történő átkényszerítés: olyan erőszakos vagy fenyegető cselekmény, amely alkalmas arra, hogy a másik Szerződő Fél területén a határ közelében tartózkodó személyeket, akaratuk ellenére az államhatár átlépésére késztesse;
d) a szándékos légtérsértés: az államhatár engedély nélküli szándékos átrepülése;
e) a környezetszennyezés: a Szerződő Felek egyikének területén bekövetkező olyan cselekmény, amelynek következtében robbanó-, sugárzó, biológiai vagy vegyi anyagok, veszélyes hulladékok jutnak át a másik Szerződő Fél területére, vagy ilyen anyagot engedély nélkül juttatnak át a másik Szerződő Fél területére, és ennek következtében az emberek egészségét károsítják, vagy a másik Szerződő Fél területét, épített és természeti környezetét szennyezik vagy károsítják;
f) a tűzokozás: olyan cselekmény, amelynek következtében az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére a tűz átterjed, illetve azon keletkezik;
g) a határjelrongálás: az államhatár megjelölésére szolgáló jel megsemmisülését, megrongálódását, jogellenes áthelyezését, elmozdítását, illetve eltávolítását eredményező cselekmény.
(5) A Szerződő Felek határellenőrző szervei közösen vizsgálják ki továbbá azokat a határrend-sértéseket is, amelyekkel összefüggésben halál vagy súlyosabb személyi sérülés következett be, avagy jelentős anyagi kár keletkezett, illetve, ha azok közvetlenül veszélyeztették az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, vagy más módon sértették a személyi szabadságot.
6. cikk
(1) A határellenőrző szervek a határrend-sértések közös kivizsgálása során azon Szerződő Fél jogát alkalmazzák, amelynek területén a közös vizsgálat történik. Ennek során helyszíni szemlét tarthatnak, tanúkat, szakértőket hallgathatnak meg, és egyéb intézkedéseket foganatosíthatnak a bekövetkezett esemény körülményeinek tisztázása és bizonyítékainak összegyűjtése érdekében.
(2) A közös vizsgálat nem érinti a Szerződő Felek igazságügyi, államigazgatási és más, eljárásra jogosult szerveinek hatáskörét.
(3) A határrend-sértés közös kivizsgálását a Szerződő Felek illetékes szervei magyar és román nyelven készült jegyzőkönyvekben rögzítik, amelyekhez csatolni kell a kivizsgálás során összegyűjtött bizonyítékokat.
III. Fejezet
Intézkedések határrend-sértés esetén, felelősségi és kártérítési szabályok
7. cikk
(1) Határrend-sértés esetén a Szerződő Felek haladéktalanul intézkednek a határrend-sértést előidéző cselekmény abbahagyása iránt, amennyiben ez a cselekmény jellegére tekintettel lehetséges. Ugyanakkor a felelős Szerződő Fél megfelelő biztosítékot nyújt a másik Szerződő Félnek arra vonatkozóan, hogy a cselekmény nem fog megismétlődni.
(2) A határrend-sértésért felelős Szerződő Fél intézkedik az általa a jelen Szerződésbe ütköző cselekménnyel a másik Szerződő Félnek okozott sérelem jóvátétele érdekében. A jóvátétel magában foglal minden kárt, legyen az anyagi vagy erkölcsi.
(3) A határrend-sértéssel okozott sérelem jóvátétele történhet az eredeti állapot helyreállítása, kártérítés vagy elégtétel formájában, ezek külön-külön, vagy együttes alkalmazásával, figyelemmel az alábbiakra:
a) az eredeti állapot helyreállítása esetén a határrend-sértés elkövetése vagy bekövetkezése előtti állapotot kell helyreállítani, feltéve és abban a mértékben, amennyiben a helyreállítás fizikailag nem lehetetlen; a kompenzáció helyett a helyreállítás választásával elérhető haszon az elszenvedett kárt nem haladhatja meg;