2006. évi LXXXIX. törvény

az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1997. december 18-án kelt Egyezmény kihirdetéséről1

(Az Egyezmény a Magyar Köztársaság tekintetében 2005. február 23-án ideiglenesen hatályba lépett)

1. § Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1997. december 18-án kelt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről)~„Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről

Ezen egyezmény magas szerződő felei, az Európai Unió tagállamai,

hivatkozással az Európai Unió Tanácsának 1997. december 18-i jogi aktusára,

felidézve a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 1967. szeptember 7-én Rómában aláírt egyezményben foglalt kötelezettségvállalás megerősítésének szükségességét,

figyelembe véve, hogy a vámigazgatási szervek feladata a Közösség vámterületén, és különösen annak be- és kilépési pontjain nemcsak a közösségi szabályokba, hanem a nemzeti jogszabályokba ütköző bűncselekmények megelőzése, nyomozása és üldözése is, különösen az Európai Közösséget létrehozó szerződés 36. és 223. cikkének hatálya alá tartozó esetekben,

figyelembe véve, hogy a mindenfajta tiltott kereskedelem növekedése súlyos fenyegetést jelent a közegészségre, a közerkölcsre és a közbiztonságra,

figyelembe véve, hogy az együttműködésnek a tagállamok nemzeti jogszabályai vagy a közösségi vámjogszabályok megsértése egyes eseteinek megelőzésére, nyomozására és üldözésére irányuló, a határokon átnyúló tevékenységgel járó formáit szabályozni kell, és hogy az ilyen, határokon átnyúló tevékenységet mindenkor a jogszerűség (a megkeresett tagállamban alkalmazandó jogszabálynak és a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai iránymutatásainak való megfelelés), a szubszidiaritás (az ilyen tevékenységet csak abban az esetben kezdik meg, ha más, kisebb hatással járó tevékenység nem vezet célra), és az arányosság (a tevékenység mértékét és tartamát a feltételezett jogsértés súlyosságának fényében kell meghatározni) elveinek betartásával kell végrehajtani,

meggyőződve arról, hogy szükség van a vámigazgatási szervek közötti együttműködés erősítésére a vámigazgatási szervek együttes fellépését és közöttük a tiltott kereskedelemmel kapcsolatos adatcserét szolgáló eljárások meghatározásával,

szem előtt tartva, hogy a vámigazgatási szerveknek mindennapi munkájuk során egyaránt alkalmazniuk kell a közösségi és a nemzeti rendelkezéseket, és ezért célszerű, hogy a kölcsönös segítségnyújtásra és együttműködésre vonatkozó rendelkezések mindkét területen a lehető legnagyobb mértékben párhuzamosan fejlődjenek,

a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Alkalmazási kör

(1) A Közösség hatáskörének sérelme nélkül az Európai Unió tagállamainak vámigazgatási szervei kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, és együttműködnek egymással:

- a nemzeti vámjogszabályok megsértésének megelőzése és felderítése, valamint

- a közösségi és nemzeti vámjogszabályok megsértésének üldözése és megbüntetése érdekében.

(2) A 3. cikk sérelme nélkül ez az egyezmény nem érinti az igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket, az (1) bekezdésben említett, a tagállamok vámhatóságai vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti együttműködést szabályozó, a tagállamok közötti két- vagy többoldalú megállapodásokban szereplő kedvezőbb rendelkezéseket, illetve az e területen az egységes jogrendszer vagy a kölcsönös jogsegély eszközeinek kölcsönös alkalmazására szolgáló külön rendszer alapján létrejött megállapodásokat.

2. cikk

Hatáskör

A vámigazgatási szervek ezt az egyezményt a nemzeti rendelkezések alapján rájuk ruházott hatáskör keretei között alkalmazzák. Ebben az egyezményben semmi sem értelmezhető úgy, mint ami érintené a nemzeti rendelkezések alapján az ezen egyezmény értelmében vett vámigazgatási szervekre ruházott hatáskört.

3. cikk

Az igazságügyi hatóságok által nyújtott kölcsönös jogsegélyhez való viszony

(1) Ez az egyezmény a közösségi és nemzeti vámjogszabályok megsértését érintő olyan nyomozás keretében történő kölcsönös segítségnyújtásra és együttműködésre vonatkozik, amelyben a megkereső hatóság az adott tagállam nemzeti rendelkezései alapján eljárni jogosult.

(2) Amennyiben a nyomozást igazságügyi hatóság, vagy annak irányítása alatt más végzi, az említett hatóság határozza meg, hogy a kölcsönös segítségnyújtásra vagy együttműködésre irányuló megkeresést a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezések alapján vagy ezen egyezmény alapján nyújtják be.

4. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen egyezmény alkalmazásában:

(1) „nemzeti vámjogszabályok”: a tagállam valamennyi törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezése, amelyeknek alkalmazása részben vagy egészben a tagállam vámigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik, és amely:

- olyan, a határon átmenő áruforgalomra vonatkozik, amelyre tiltó, korlátozó vagy ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni, különös tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 36. és 223. cikkére,

- a nem összehangolt jövedéki adókra vonatkozik;

(2) „közösségi vámjogszabályok”:

- a közösségi rendelkezések összessége és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási rendelkezések, amelyek az áruk behozatalát, kivitelét, az árutovábbítást és az áruk jelenlétét szabályozzák a tagállamok és harmadik országok közötti, illetve a tagállamok közötti kereskedelemben olyan áruk esetében, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 9. cikkének (2) bekezdése értelmében nem rendelkeznek közösségi helyzettel, vagy amelyeket a közösségi helyzet megállapítása céljából további ellenőrzések vagy vizsgálatok alá vetnek,

- a közös agrárpolitika keretében közösségi szinten elfogadott rendelkezések összessége, és a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó árukra tekintettel elfogadott különleges rendelkezések,

- a behozatalt terhelő összehangolt jövedéki adókra és hozzáadottérték-adókra vonatkozóan közösségi szinten elfogadott rendelkezések összessége, az azokat végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel együtt;

(3) „jogsértés”: a nemzeti vagy közösségi vámjogszabályokba ütköző cselekmény, többek között:

- az ilyen jogsértésben való részvétel, illetve annak kísérlete,

- az azt elkövető bűnszervezetben való részvétel,

- az e bekezdésben említett jogsértésből származó pénz tisztára mosása;

(4) „kölcsönös segítségnyújtás”: az ezen egyezményben szabályozott, a vámigazgatási szervek közötti segítségnyújtás;

(5) „megkereső hatóság”: a tagállam azon hatáskörrel rendelkező hatósága, amely a segítségnyújtást kéri;

(6) „megkeresett hatóság”: a tagállam azon hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyhez a segítségnyújtás iránti megkeresést megküldik;

(7) „vámigazgatási szervek”: a tagállamok vámhatóságai, valamint az ennek az egyezménynek a végrehajtására hatáskörrel rendelkező más hatóságai;

(8) „személyes adatok”: egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; az a személy tekinthető azonosíthatónak, aki többek között azonosító szám vagy a fizikai, fiziológiai, pszichológiai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitásra jellemző egy vagy több sajátos tényező révén közvetlenül vagy közvetve azonosítható;

(9) „határokon átnyúló együttműködés”: a vámigazgatási szervek közötti, a tagállamok határain átnyúló együttműködés.

5. cikk

A központi koordináló egység

(1) A tagállamok vámhatóságaikon belül központi egységet (koordináló egységet) jelölnek ki. A koordináló egység felelős az ezen egyezmény hatálya alá tartozó kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések fogadásáért és a kölcsönös segítségnyújtás koordinálásáért, a (2) bekezdés sérelme nélkül. A koordináló egység felelős továbbá az ezen egyezmény szerinti segítségnyújtás körébe tartozó intézkedésben érintett más hatóságokkal történő együttműködésért. A tagállamok koordináló egységei - különösen a IV. cím hatálya alá tartozó esetekben - a szükséges mértékben közvetlen kapcsolatot tartanak fenn egymással.

(2) A központi koordináló egység tevékenysége - különösen veszélyhelyzetben - nem zárja ki a tagállamok vámhatóságainak más szolgálatai közötti közvetlen együttműködést. A központi koordináló egységet a hatékonyság és összhang érdekében az ilyen közvetlen együttműködéssel járó fellépésről tájékoztatják.

(3) Amennyiben a vámhatóság nem, vagy nem teljes körben rendelkezik hatáskörrel a megkeresés feldolgozására, a központi koordináló egység a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósághoz továbbítja a megkeresést, és erről tájékoztatja a megkereső hatóságot.

(4) Amennyiben a megkeresés jogi vagy érdemi okokból nem teljesíthető, a központi koordináló egység a megkeresést annak nem teljesíthetőségére vonatkozó indokolással a megkereső hatósághoz küldi vissza.

6. cikk

Összekötő tisztviselők

(1) A tagállamok egymás között határozott vagy határozatlan időtartamú megállapodást köthetnek az összekötő tisztviselők cseréjéről, kölcsönösen elfogadott feltételek alapján.

(2) Az összekötő tisztviselő a fogadó országban nem rendelkezik beavatkozási hatáskörrel.

(3) Az összekötő tisztviselő a tagállamok vámigazgatási szervei közötti együttműködés előmozdításának érdekében a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága hozzájárulásával vagy kérelmére a következő feladatokat láthatja el:

a) a tagállamok közötti információcsere előmozdítása és gyorsítása;