2006. évi XCVII. törvény
az egészségügyben működő szakmai kamarákról1
Az Országgyűlés - hazánk hagyományait és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve, ugyanakkor az utóbbi évtized tapasztalatait hasznosítva a szakmai kamarák működése kapcsán - elismeri az egyes egészségügyi szakmák gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz.
A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az egyes szakmák gyakorlói közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján demokratikusan - a törvények által meghatározott keretek között - önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket, társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. A szakmai önkormányzatiság azonban a szakma gyakorlóit nem korlátozhatja abban, hogy a megfelelő, és különös szakmai érdekeikhez legközelebb álló szakmai szervezethez való tartozás kérdésében maguk dönthessenek, még kevésbé abban, hogy képesítésüknek megfelelő tevékenységüket - a szakmai önkormányzásban való intézményes részvételükre tekintet nélkül - szabadon gyakorolhassák.
Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KAMARÁK RENDSZERE
1. § (1) Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei.
(2) Az egészségügy területén szakmai kamaraként
a) Magyar Orvosi Kamara,
b) Magyar Gyógyszerészi Kamara,
c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
működik.
(3) A szakmai kamarák feladataikat
a) az alapszabály szerint létrehozott területi szervezeteik, valamint
b) országos szerveik
útján látják el.
(4) A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek.
(5) A szakmai kamarák működéséhez 60 fő kamarai tag szükséges. Amennyiben a már működő szakmai kamara taglétszáma a működés során a 60 főt nem éri el, a szakmai kamara tevékenysége - a 2. § f), valamint j)-k) pontjaiban felsorolt feladatok ellátásán kívül - szünetel azzal, hogy új tag a kamarai nyilvántartásba a szünetelés időtartama alatt is felvehető. A szünetelés időtartama az e törvény, valamint az alapszabály szerint megválasztott kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők megbízatásának határozott időtartamába nem számít bele azzal, hogy a szakmai kamara működésének két évet meghaladó szünetelését követően a kamarai működés ismételt megkezdéséhez a kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők újraválasztása szükséges. A szünetelés a fennálló kamarai tagsági viszonyokat nem érinti.
(6) A kamarai működés szünetelésének időtartama alatt az (5) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a területi szervezetek ügyviteli szervezetei, illetőleg a 10. § szerinti országos ügyviteli szervezet folyamatosan működnek, illetőleg a szakmai kamara országos elnöksége ellátja a 16. § (4) bekezdése szerinti feladatát.
II. Fejezet
A SZAKMAI KAMARÁK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
2. § A szakmai kamara
a) az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;
b) megalkotja alapszabályát;
c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott esetekben a tagjaival szemben etikai eljárást folytat le;
d) véleményezési jogot gyakorol
da) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,
db) az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál,
dc) a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása tekintetében;
e) felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
f) nyilvántartást vezet a tagjairól;
g) közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és továbbképzést szervez;
h) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett egészségügyi érdek-képviseleti szerveket;
i) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;
j) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;
k) közzéteszi - a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével - az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét;
l) feladatkörében megvizsgálja a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételeit, és azok megvalósulása tekintetében szükség szerint javaslatot tesz az adott képzésre jogosult intézménynek, az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek;
m) külön törvény szerint közreműködik az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzat kidolgozásában.
III. Fejezet
A SZAKMAI KAMARÁK SZERVEZETE
A területi szervezetek
3. § (1) Az e törvényben és az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására az alapszabály szerint kamarai területi szervezeteket kell létrehozni.
(2) A területi szervezetek megalakítására, szervezet rendszerére, tisztségviselőire és azok megválasztásának módjára, valamint feladataik ellátására - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az alapszabály rendelkezései irányadóak.
(3) A területi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok megfeleljenek az e törvény szerinti feladataiknak.
Az országos szervek
4. § (1) A szakmai kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a szakmai kamara alapszabályának, illetőleg etikai szabályzatának a megalkotása és módosítása, valamint - a 6. § (4) bekezdésére is figyelemmel - országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, továbbá az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása. Az alapszabály a küldöttközgyűlés részére más kizárólagos hatásköröket is megállapíthat.
(2) A küldöttközgyűlés tagjai:
a) az alapszabály szerint 4 évre, titkos szavazással választott küldöttek, szavazati joggal,
b) a szakmai kamara országos elnökségének (a továbbiakban: országos elnökség) tagjai, tanácskozási joggal,
c) a szakmai kamara országos etikai bizottságának, országos felügyelőbizottságának, valamint az alapszabály szerint létrehozott más, országos állandó bizottságok elnökei, továbbá az etikai kollégium elnöke, tanácskozási joggal.
(3) A küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az alapszabály rendelkezhet a küldöttközgyűlés gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja a kötelező összehívás további eseteit is.
(4) A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele jelen van. A küldöttközgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyek betöltésére, illetőleg a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az alapszabály rendelkezései irányadóak.
(5) A küldöttközgyűlés a határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők többségének egyetértő szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.
5. § A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.
6. § (1) Országos ügyintéző szervek:
a) az elnökség,
b) az etikai bizottság,
c) a felügyelőbizottság,
d) az etikai kollégium,
e) az alapszabályban meghatározott más állandó bizottságok.
(2) Az országos elnökség tagjai: elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok.
(3) A szakmai kamara országos tisztségviselői az országos elnökség (2) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott bizottságok, valamint az alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, továbbá az etikai kollégium elnökei, alelnökei.
(4) Az országos elnökség tagjait, valamint a (3) bekezdésben szereplő tisztségviselők közül az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság, valamint az etikai kollégium elnökét és alelnökét a küldöttközgyűlés, a további országos tisztségviselőket az alapszabályban meghatározott kamarai szerv titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.
(5) Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a 16. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása,
b) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § d) pontjában meghatározott véleményezési jogkörök gyakorlása,
c) az alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(6) Az országos elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az alapszabály rendelkezhet az elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az elnökség kötelező összehívásának további eseteit is.
(7) Az országos elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok több, mint felének a jelenléte szükséges.
7. § (1) Az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjait a küldöttközgyűlés az alapszabály szerinti létszámban választja meg, titkos szavazással.
(2) Az országos felügyelőbizottság ellenőrzi a szakmai kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok érvényesülését. Az ellenőrzés során az országos felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg.