9. § Az Ebktv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy

a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy

b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.”

10. § Az Ebktv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a hatóság előtt az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén eljárást indíthat.”

11. § (1) Az Ebktv. 21. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:]

f)~„f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában;”

(2) Az Ebktv. 22. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) A 21. § f) pontjának alkalmazása során a 8. § a)-e) pontjaiban meghatározott tulajdonság tekintetében tett közvetlen hátrányos megkülönböztetés minden esetben sérti az egyenlő bánásmód követelményét.”

12. § (1) Az Ebktv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni.”

(2) Az Ebktv. 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el.”

13. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebktv.

a) 8. §-ában a „más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban” szövegrész helyébe a „kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne” szöveg,

b) 9. §-ában a „más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz” szövegrész helyébe a „lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne”,

c) 10. § (1) bekezdésében a „sértő magatartás” szövegrész helyébe a „sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás” szöveg,

d) 14. § (1) bekezdés b) pontjában az „indít” szövegrész helyébe az „indíthat” szöveg,

e) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelentések” szöveg,

f) 14. § (1) bekezdés j) pontjában a „jelentést készít” szövegrész helyébe a „beszámol” szöveg,

g) 15. § (2) bekezdésében „az eljárás megindításáról” szövegrész helyébe „az eljárás megindításáról, annak jogerős befejezéséről, valamint a döntéssel kapcsolatos bírósági felülvizsgálat során hozott jogerős ítéletről, illetőleg végzésről” szöveg,

h) 19. § (1) bekezdésének felvezető szövegében a „bizonyítania” szövegrész helyébe a „valószínűsítenie” szöveg, a) pontjában a „hátrány érte” szövegrész helyébe a „hátrány érte vagy - közérdekű igényérvényesítés esetén - ennek közvetlen veszélye fenyeget” szöveg,

i) 20. § (1) bekezdésében a „megsértése olyan” szövegrész helyébe a „megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan” szöveg, valamint a „jogsértés” szövegrész helyébe a „jogsértés vagy annak közvetlen veszélye” szöveg lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ebktv. 14. § (3) bekezdése, 16. § (4) bekezdésének második mondata, valamint IV-V. fejezete.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell

a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint

b) a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.”

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mt. 142/A. § (3) bekezdésében a „természetbeni” szövegrész helyébe a „természetbeni (szociális)” szöveg lép.

(6) Az Ebktv. e törvény kihirdetésekor hatályos 14. § (3) bekezdésében meghatározott tanácsadó testület tagjai e törvény erejénél fogva válnak az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagjává azzal, hogy az Ebktv. e törvény 8. §-ával megállapított 17/C. § (4) bekezdésében meghatározott megbízatási idejük e törvény hatálybalépésekor kezdődik.

(7) Az Ebktv. 17/C. § (3) bekezdését 2008. június 30-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az sem kérhető fel az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagjává, aki a felkérést megelőző két évben politikai államtitkár volt.