(6) Ha a géntechnológiai hatóság módosítja vagy megszünteti a (2) bekezdés szerinti korlátozást, tilalmat, illetve biztonsági intézkedést, úgy az erről szóló határozat közlésének módjára, a jogorvoslatra és a nyilvánosság tájékoztatására a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.
Növényfajták állami elismerése és állatfajták fajtaelismerése
11/C. § (1) A géntechnológiával módosított növényfajták állami elismerése, valamint a géntechnológiával módosított állatfajták fajtaelismerése során a külön jogszabályok előírásait e §-ban foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(2) A géntechnológiával módosított növényfajták esetén az állami elismeréshez szükséges kísérleti vizsgálatok csak azután kezdhetők meg, ha az állami elismerés bejelentője benyújtotta a géntechnológiai hatóság nem forgalomba hozatali célú kibocsátási engedélyét. A géntechnológiai hatóság a nem forgalomba hozatali célú kibocsátási engedélyben előírhatja, hogy a hasznosítónak a kísérleti vizsgálatokkal egyidejűleg környezeti hatásvizsgálatot kell végeznie.
(3) Az állami elismerésre bejelentett géntechnológiával módosított növényfajta fajtavizsgálatának eredményeit a növényfajták állami elismerését végző hatóság akkor terjesztheti a Fajtaminősítő Bizottság elé, ha a géntechnológiával módosított szervezet forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik és azt a bejelentő a növényfajták állami elismerését végző hatósághoz benyújtotta.
(4) A géntechnológiával módosított állatfajták fajtaelismerési eljárásának feltétele, hogy a fajtaelismerést kérő a forgalomba hozatali engedélyt az állatfajták fajtaelismerését végző hatósághoz benyújtotta.
(5) Ha a géntechnológiával módosított szervezet forgalomba hozatalát a 11/B. § (2) bekezdése alapján korlátozták vagy megtiltották, az állami elismerésről, illetve a fajtaelismerésről szóló határozat nem adható ki.”
14. § A Gtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A géntechnológiával módosított termék, valamint a külön jogszabály szerint géntechnológiával módosított szervezetből előállított élelmiszer és takarmány előállítója és forgalomba hozója a termék csomagolásán, valamint a kísérő okmányokon - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a külön jogszabályban meghatározott jelölést feltüntetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti, határértéket meg nem haladó, nem szándékosan, illetve technikailag elkerülhetetlen okból történt előfordulásra.”
15. § A Gtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított szervezetek harmadik országból - nem érintve a külön jogszabályban foglalt előírásokat - külön engedély nélkül behozhatók.
(2) A forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított szervezetek, valamint azok bármely része (beleértve a génállományának újratermelésére, illetve örökítésére nem képes részeket is) harmadik országból történő behozatala, illetve oda történő kivitele engedélyköteles. Az engedély iránti kérelmeket a géntechnológiai hatósághoz a küldemény magyarországi címzettjének vagy feladójának kell benyújtania. A géntechnológiai hatóság az engedély megadásáról vagy elutasításáról a kérelem megérkezésétől számított 90 napon belül határozatot hoz.
(3) A környezetbe történő szándékos kibocsátásra, élelmiszerként vagy takarmányként történő közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra, illetve zárt rendszerű felhasználásra szánt géntechnológiával módosított szervezetek kivitelére, továbbá a géntechnológiával módosított szervezetek nem szándékos kivitelére és behozatalára külön jogszabály rendelkezései alkalmazandók.”
16. § A Gtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Az Európai Gazdasági Térség területén a 11/A. § (1) bekezdése szerint szabadon forgalmazható géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított vagy azokat tartalmazó termékek Magyarországról az Európai Gazdasági Térség tagországaiba, valamint az Európai Gazdasági Térség tagországaiból Magyarországra külön engedély nélkül szállíthatók.
(2) A forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek Magyarországról az Európai Gazdasági Térség tagországaiba, valamint az Európai Gazdasági Térség tagországaiból Magyarországra külön engedéllyel szállíthatók. A szállítási engedély iránti kérelmeket a géntechnológiai hatósághoz a küldemény magyarországi címzettjének vagy feladójának kell benyújtania.
(3) A géntechnológiai hatóság 30 napon belül határozatot hoz az engedély megadásáról vagy elutasításáról. Az engedélyben a géntechnológiai hatóság meghatározza a szállítás feltételeit. A szállítási engedély másolatának kísérnie kell a szállítmányt.
(4) A nem szándékos szállítás esetén alkalmazandó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
(5) Ha a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek a külön jogszabály értelmében veszélyesnek minősülnek, azok szállítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.”
17. § A Gtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozására vonatkozó engedély iránti kérelemről annak beérkezésétől számított 45 napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz.
(2) A géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozására vonatkozó engedély iránti kérelem hatósági elbírálására egyebekben a külön jogszabályok rendelkezései irányadóak.”
18. § A Gtv. 19. §-át megelőző alcím, valamint 19. §-a és 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Nyilvántartás és adatkezelés
19. § (1) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) nyilvántartja és honlapján hozzáférhetővé teszi
a) a természetes szervezetek géntechnológiával való módosítására, a géntechnológiával módosított szervezetek, valamint az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználására, nem forgalomba hozatali célú kibocsátására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély iránti kérelemben és a külön jogszabályban meghatározott dokumentációban szereplő adatok közül a géntechnológiával módosított szervezet vagy szervezetek általános leírását, a hasznosító nevét, címét, a kibocsátás célját, helyét, a tervezett felhasználásokat, a környezeti kockázat értékelést, a nyomon követésre és a baleset elhárítására vonatkozó módszereket és terveket,
b) az engedélyezési határozatot, valamint
c) a géntechnológiai módosításokat végző laboratóriumok és a laboratóriumok felelős vezetőinek nevét tartalmazó jegyzéket.
(2) A géntechnológiai hatóság és a Géntechnológiai Bizottság, illetve annak tagja a kérelemből és az ahhoz mellékelt dokumentációból tudomására jutott adatokat - a nyilvánosság tájékoztatásához szükséges adatok kivételével - köteles bizalmasan kezelni, és azokról csak a kérelmező hozzájárulása esetén adhat harmadik személynek tájékoztatást. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a hasznosító a benyújtott kérelmét visszavonja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a géntechnológiai hatóság - az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok esetén az engedély tervezetének közzétételével egyidejűleg - küldi meg a nyilvántartó szerv részére.
(4) A nyilvántartás céljából átadott adatok közül a hasznosító üzleti titokhoz vagy szabadalomhoz, illetve fajtaoltalomhoz fűződő jogát sértő adatok nem nyilvánosak, amennyiben azok ilyen módon való kezelését a hasznosító a Géntechnológiai Bizottságtól vagy a géntechnológiai hatóságtól kéri.
(5) A nyilvántartó szerv az adatokat az engedély érvényességi idejének lejártát követő 10 évig tartja nyilván.
(6) A nyilvántartó szerv a kérelem visszavonása esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat nyilvántartásából törli.
20. § (1) A nyilvántartó szerv a másolatkészítés költségeinek megtérítése ellenében az igénylőnek a nyilvántartásból nyomtatott formában adatot szolgáltat.
(2) A nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett számítástechnikai adatbázisból az igénylő által végrehajtható adatkérési művelet révén történő adatszolgáltatásért költségtérítést nem kell fizetni.
(3) A 19. § (1) bekezdésében meghatározott adatok nyilvántartására és hozzáférhetőségére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
19. § A Gtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A külön jogszabályban meghatározott ellenőrzést végző hatóságok évente tájékoztatót készítenek a géntechnológiai hatóságnak a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználásának és kibocsátásának ellenőrzéséről, amelyet tájékoztatásul megküldenek a Géntechnológiai Bizottság részére is.
(2) A Géntechnológiai Bizottság tevékenységével összefüggő feladatok teljesítéséről annak elnöke és titkára évente összefoglaló beszámolót készít, amelynek részét képezik az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatók. A beszámolót a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi.”
20. § A Gtv. 21/A. §-át követően a következő III. fejezettel és 21/B-21/E. §-okkal egészül ki, egyidejűleg a III. és IV. fejezet számozása IV. és V. fejezetre változik:
III.)~„III. fejezet
Az egymás melletti termesztés engedélyezésének szabályai
21/B. § (1) A géntechnológiával módosított növények és a hagyományos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények keveredésének megelőzése érdekében a géntechnológiával módosított növények termesztésére kizárólag a külön jogszabályban meghatározott hatóság (a továbbiakban: termesztési hatóság) jogerős termesztési engedélyének birtokában kerülhet sor.
(2) A géntechnológiával módosított növényt termesztő természetes személynek, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: termelő) a termesztési engedély iránti kérelmet legalább 90 nappal a vetés tervezett időpontja előtt kell benyújtania a termesztési hatósághoz, csatolva a külön jogszabályban meghatározott, az egymás melletti termesztéshez szükséges ismeretek megszerzését igazoló - saját vagy az általa alkalmazott személy - bizonyítványát. A termesztési engedély iránti kérelem benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
(3) Több termelő közösen is benyújthat kérelmet, amennyiben földterületeik, amelyeken géntechnológiával módosított növényt kívánnak termeszteni, egymással szomszédosak. Ebben az esetben a termesztési hatóság a pufferzóna méretének és a termesztés egyéb feltételeinek meghatározásakor a földterületeket egy egésznek tekinti és a termesztés engedélyezéséről egy határozatot hoz. Közös kérelem esetén a termesztési hatóság csak abban az esetben adja meg az engedélyt, ha minden termelőnél külön-külön fennállnak a jogszabályban előírt feltételek, ellenkező esetben a kérelmet minden kérelmező vonatkozásában elutasítja.