lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „országos hatáskörű és egyéb” szövegrész,

b) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 56. §-ának „központi” szövegrésze, valamint a 60. § (1) bekezdés e) pontja,

c) a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 6. § (1) bekezdés d) pontjában a „- helyi, területi és országos hatáskörű -” szövegrész,

d) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (5) bekezdés b) pontjában az „országos hatáskörű” szövegrész

e) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 9. § (3) bekezdésében az „országos hatáskörű” szövegrész,

f) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 342. § (1) bekezdésében az „(országos hatáskörű szerv vezetője)” szövegrész,

g) az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsa,” és „az Országos Rádió és Televízió Testület,” szövegrész, 9. § (5) bekezdése, 10. § (2) bekezdésében a „jogszabályt előkészítő” szövegrész, 22. § (1) bekezdés c) pontja,

h) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 4. § 20. pontjában az „országos hatáskörű és egyéb” szövegrész,

i) a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei, fővárosi” szövegrész,

j) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 50. § (3) bekezdés c) pontja,

k) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 13. § (1) bekezdésében az „országos hatáskörű” szövegrész, 13. § (2) bekezdése,

l) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 20. pont a) alpontjában az „országos hatáskörű és egyéb” szövegrész,

m) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés b) pontjában az „a 2. §-ban meghatározott esetben” szövegrész

hatályát veszti.

Kormányhivatalokra vonatkozó törvénymódosítások

3. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) szakmailag önálló kormányhivatal, amelynek költségvetése önálló költségvetési fejezetet képez.”

(2) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tagokat és az elnököt határozott időtartamra a miniszterelnök bízza meg. A megbízásra az előterjesztést - a KSH elnökének javaslata alapján - a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter teszi meg.”

(3) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]

c)~„c) az országos statisztikai adatgyűjtési programot, összeállításának eljárási rendjét, és az adatszolgáltatási kötelezettséget.”

(4) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés i) pontjában az „az Állami Bankfelügyelet” szövegrész helyébe az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szöveg lép.

(5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal. A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökét a miniszterelnök, két elnökhelyettesét az elnök javaslatára a felügyeletet gyakorló miniszter nevezi ki és menti fel.”

(6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) kormányhivatal.”

(7) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal kormányhivatal.”

(8) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal a tevékenységéről - a külön törvényben meghatározottak szerint - beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát. A tájékoztatást a Hivatal honlapján közzé kell tenni.”

4. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg

a) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdés e) pontjában a „jóváhagyásra történő előterjesztése,” szövegrész, továbbá 8. § (6) bekezdésében az „a KSH elnökének előterjesztése alapján,” szövegrész, 12-14. §-a, 26. §-a (3) bekezdés e) pontja,

b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdés második mondata, 1/A. §-a, 6/A. §-a az azt megelőző alcímmel együtt, 9/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatának elkészítése,” szövegrész,

c) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 7. § (5) bekezdés b) pontja,

d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „Irodája” szövegrész, 75. §-a az azt megelőző alcímmel együtt, 77. § (3)-(6) bekezdése, 78-79. §-a, 80. § (1)-(2) bekezdése, valamint 81. §-a

hatályát veszti.

II. Fejezet

Közigazgatási hivatalokra vonatkozó rendelkezések módosítása

5. § (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közigazgatási hivatalt vagy hivatalokat rendeletben jelölje ki.”

(2) A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 18. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le.

(2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni.

(3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani, s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani.”

(3) A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közigazgatási hivatal határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti.”

(4) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a közigazgatási hivatal gyakorol felügyeletet.”

(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a közigazgatási hivatal feladata.”

(6) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A közigazgatási hivatal

a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;

b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.

(2) A közigazgatási hivatal a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.”

(7) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője, a főpolgármester és a polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke a bizottság igénye szerint rendelkezésre bocsátja a döntéséhez szükséges adatokat, iratokat, segíti a bizottság ügyviteli feladatainak ellátását.

(2) A bizottság ügyiratait a közigazgatási hivatal kezeli.”

(8) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[14. § A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:]

k)~„k) a jegyző, a közigazgatási hivatal, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;”

6. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére a közigazgatási informatikáért felelős miniszter a központi szervnél, a közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál adatvédelmi felelőst nevez ki.”

(2) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A jegyző határozata ellen - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint - a közigazgatási hivatalhoz, annak határozata ellen a bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. A határozatot a bíróság megváltoztathatja.”

(3) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény a „Felhatalmazó rendelkezések” alcímet követően a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 13. § (1) bekezdése szerinti szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.”