2006. évi CX. törvény

a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról1

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezménynek az 1993. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2003. évi LXXIX. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

1. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/B. § (1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi lajstromba felvett polgári légijárművet (a továbbiakban: külföldi légijármű) és annak személyzetét a Magyar Köztársaság területén ellenőrizni. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzésről jelentést készít.

(2) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés befejezése után a légijármű parancsnokát vagy a légijármű üzemben tartójának képviselőjét tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről. Amennyiben a légiközlekedési hatóság az ellenőrzése során észleli, hogy a külföldi légijármű vagy annak személyzete a nemzetközi szerződésekben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jelentést megküldi a légijármű üzemben tartójának és az érintett külföldi állam légiközlekedési hatóságának.

(3) A légiközlekedési hatóság a jelentést haladéktalanul az Európai Bizottság, valamint - kérésükre - az Európai Unió tagállamainak légiközlekedési hatóságai és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség rendelkezésére bocsátja.

(4) Amennyiben a jelentés lehetséges biztonsági kockázatra utal, vagy a jelentés szerint a légijármű nem felel meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak és a repülés biztonságát veszélyezteti, a jelentést késedelem nélkül meg kell küldeni az Európai Unió valamennyi tagállama légiközlekedési hatóságának és az Európai Bizottságnak.

(5) Az ellenőrzés eredményéről a légiközlekedési hatóság tájékoztathatja más állam légiközlekedési hatóságát, továbbá az érintett nemzetközi szervezeteket.

(6) Abban az esetben, ha a légiközlekedési hatóság - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a külföldi légijármű olyan sérüléséről vagy meghibásodásáról szerez tudomást, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, a légijármű további repülését azonnali hatállyal megtiltja a sérülés vagy a meghibásodás kijavításáig. Erről tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet, valamint a légijármű üzemben tartójának és lajstromozó államának légiközlekedési hatóságát.

(7) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak a légiközlekedés biztonságára vonatkozó intézkedéseivel összefüggésben használhatja fel. A légijármű hiányosságára vagy hibájára vonatkozóan önkéntesen adott információval összefüggésben a jelentés az információt adó személy adatait nem tartalmazhatja.”

2. § Az Lt. 61. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A légiforgalom irányítására kijelölt szervnek az általa kezelt - légtér igénybevételi díj fizetésére köteles - forgalom után az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („keretrendelet”) 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) részére felügyeleti díjat kell fizetnie. A légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő felügyeleti díj mértéke - a külön jogszabály szerint légtér igénybevételi díj fizetésére kötelezett - repülésenként 600 forint, de összesen legfeljebb évi 300 millió forint. A felügyeleti díjat negyedéves részletekben, az adott negyedév - felügyeleti hatóság részére megküldött - forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap huszadik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára.

(6) A felügyeleti díj a felügyeleti hatóságot illeti meg, és azt csak a légiforgalmi szolgálattal kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.”

3. § Az Lt. Ötödik része a következő VI/A. fejezettel és 65/A. §-sal egészül ki:

VI/A.)~„VI/A. Fejezet

Baleseti és repülésbiztonsági szolgálatok

65/A. § (1) A külön törvényben meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek haladéktalan bejelentése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében a polgári légijármű üzemben tartójának, a repülőtér üzemben tartójának és a légiforgalmi szolgálatnak külön jogszabályban meghatározottak szerint baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartania, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyást megelőzően a közlekedésbiztonsági szervtől véleményt kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat és repülésbiztonsági szolgálat egy szervezet keretében is ellátható.

(3) A külön jogszabályban meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek haladéktalan bejelentése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá az állami célú légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében - a katonai légügyi hatóság felügyelete alatt - az üzemben tartó és az üzemeltető szervezet vezetőjének közvetlen alárendeltségében működő repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartania.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti baleseti ügyeleti szolgálattal és repülésbiztonsági szolgálattal kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

4. § (1) Az Lt. VII. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„Légiközlekedési bírság, zajvédelmi díj”

(2) Az Lt. 66/A. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

„(1) A törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt”

(3) Az Lt. 66/A. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(1) A törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt]

h)~„h) zajkorlátozásra”

[vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.]

(4) Az Lt. 66/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bírság kivetésének részletes szabályait és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve rendeletben állapítja meg.”

(5) Az Lt. 66/A. §-a a következő (6)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Nyilvános repülőtér üzemben tartója e törvényben, valamint a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírt tennivalók ellátásához szükséges anyagi fedezet biztosítása érdekében a repülőtér-használat díjának elemei között a zajt okozó légijárművek járatóival szemben zajvédelmi költségeit érvényesítheti.

(7) Ha a zajvédelmi intézkedések végrehajtására a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet 17. §-ának (5) bekezdése szerinti eljárás keretében kerül sor, a repülőtér üzemben tartója köteles a repülőtér-használati díjak között - elkülönítetten - zajvédelmi díjat felszámítani. A felszámítandó zajvédelmi díj mértékét az illetékes a légiközlekedési hatóság határozatban állapítja meg.

(8) A zajvédelmi díj mértékét a felszállásra és leszállásra külön kell meghatározni oly módon, hogy az arányos legyen a Chicagói Egyezmény külön jogszabállyal kihirdetett 16. függeléke 1. kötetének előírásai szerint a légijármű zajbizonyítványában tanúsított, effektív érzékelt zajszintből (EPN dB) számított zaj energiával. Felszállásnál az átrepülési (flyover) vonatkozási pontra megadott zajértéket (Ld), leszállásnál a megközelítési (approach) és az oldalsó (lateral) vonatkozási pontra adott zajértékek számtani átlagát (La) kell figyelembe venni. A zajértékekből számított zajenergia 10(0,1Li), ahol Li egyenlő felszállásnál az Ld-vel, leszállásnál La-val. Magasabb zajvédelmi díjtételt kell alkalmazni a repülőtér éjszakai használata esetén.

(9) A nyilvános repülőtérnek a repülőtér-használatra vonatkozó díjszabásában a zajvédelmi díjat a repülőtér használói számára közzé kell tenni.

(10) A zajvédelmi díj (7) bekezdés szerinti felszámításából befolyt összeg csak zajvédelmi intézkedésekre, a zajgátló övezet környezeti állapotát javító, a környezeti állapot ellenőrzését, az érintettek tájékoztatását szolgáló intézkedésekre használható. A zajvédelmi díjból származó bevételt, illetve a környezetvédelmi célú felhasználásokat a repülőtér üzemben tartója köteles elkülönítve nyilvántartani, és a bevételekről, a megtett intézkedésekről évente tájékoztatni az illetékes légiközlekedési hatóságot. A zajvédelmi célú bevétel felhasználásának részletes jogcímeit, a nyilvántartás és tájékoztatás tartalmát, rendjét az illetékes légiközlekedési hatóság a felszámítandó zajvédelmi díjat megállapító határozatban írja elő.

(11) A zajvédelmi díj jogcímén beszedett összeg a zajvédelmi intézkedésre kötelezettet illeti meg abban az esetben is, ha a beszedő nem azonos a repülőtér üzemben tartójával. A zajvédelmi költségek fedezetéül szolgáló díjelem meghatározásának módjáról, mértékéről, átadásának részleteiről a díjat beszedőnek és a zajvédelmi intézkedésekre kötelezettnek kell megállapodnia.

(12) A 37. § (1) bekezdésének ac) pontjában meghatározott közös felhasználású repülőterek esetében a repülőtér létesítési, működési engedélyének tulajdonosa tekintendő a zajvédelem szempontjából a repülőtér üzemben tartójának. A repülőtér használóinak megállapodásban kell rögzíteni a zajvédelmi költségek egymás közötti megosztását, amelynek arányban kell állnia az okozott zajterheléssel és az ebből fakadó kötelezettségekkel.