2006. évi CXIV. törvény
egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról1
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
e)~„e) a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;”
2. § Az Flt. 39/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát]
b)~„b) a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze tekintetében - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint - az oktatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja.”
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
3. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 11. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény) alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely]
a)~„a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és a szakmai vizsgába történő beszámítás tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatásra, pályaorientációra és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra,”
4. § (1) Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.”
(2) Az Szt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az oktatási miniszter]
b)~„b) létrehozza és működteti - az oktatásért felelős miniszterrel együtt, és az országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselőinek részvételével - a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló bizottságot. A bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, és javaslatot tehet az OKJ módosítására,”
(3) Az Szt. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében a (2) bekezdés a), b), d), e), g) és h) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.”
5. § (1) Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében]
b)~„b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit (moduljait), az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit) és gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról,”
(2) Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
i)~„i) elkészítteti és jóváhagyja a szakmai vizsga egyes részeinek írásbeli és szóbeli tételeit.”
6. § Az Szt. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet
a) közreműködik az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában,
b) működteti a nemzeti referencia- és tájékoztatási központot, valamint a szakképzési információs központot,
c) vezeti a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartást,
d) ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és felnőttképzési támogatások kezelésével összefüggő külön jogszabályban meghatározott feladatokat,
e) ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület
ea) hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését,
eb) titkársági feladatait;
f) nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról, valamint
g) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet feladatainak ellátása során együttműködik az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézetekkel.”
7. § Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos gazdasági kamarák (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozzák és gondozzák a szakmai és vizsgakövetelményt, és e szakképesítések tekintetében ellátják az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatot, valamint gyakorolják az 5. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkört. A szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban határozza meg. A szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdek-képviseleti szervek megállapodását a 14. § (2) bekezdés szerinti vizsgabizottsági tag kiválasztásának módjáról. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter mindenki számára hozzáférhető módon a honlapján közzéteszi.”
8. § Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény a következőket tartalmazza:]
d)~„d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetőségét,”
9. § Az Szt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közoktatási törvényben szabályozott
a) szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint
b) szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt.”
10. § Az Szt. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai követelménymodulhoz vagy -modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek szakmai vizsgán történő teljesítésével rész-szakképesítés szerezhető. A rész-szakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A szakmai vizsga állami vizsga. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában rész-szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.
(3) A szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány, illetőleg a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges.”
11. § Az Szt. 13. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szakmai vizsgát szervező intézmény a szakmai vizsga jogszabályban meghatározott dokumentumait - az ott meghatározottak szerint - megküldi a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője, illetve az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére. A jogszabályban meghatározott kötelezettség elmulasztása az 5. § (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt vonhatja maga után.”
12. § Az Szt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a továbbiakban: szakmai szervezet), illetőleg az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselője vesz részt. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki, a 7. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével. Ha az elnököt a 7. § (1) bekezdés szerint a gazdasági kamara jelöli ki, akkor a vizsgabizottság munkájában az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselője vesz részt.”
13. § (1) Az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha]
c)~„c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére - a művészeti szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél,”