b) a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek a felnőttképzési intézmények intézményi és programakkreditációt követően fennálló kötelezettségei teljesítésének, illetve az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzésével összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátásának finanszírozására.”

45. § (1) Az Szht. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaprészből nyújtott támogatások részletes feltételeiről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - szerződésben kell megállapodni. A szerződést - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrendben meghatározottak szerint - az állami szakképzési és felnőttképzési intézet köti meg.”

(2) Az Szht. 15. §-a a következő új (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki, és egyúttal a (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(2) Az alaprészből a külön jogszabály alapján nyújtott beruházásösztönző képzési célú támogatásra vonatkozóan a szerződést a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium köti meg. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek nyújtott támogatásra vonatkozóan - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, vagy az állami szakképzési és felnőttképzési intézet köti meg a szerződést.

(3) Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó részével összefüggő, az (1) bekezdésben meghatározott feladatot - az oktatásért felelős miniszter szakmai irányításával -, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet látja el.”

46. § (1) Az Szht. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaprész központi kerete terhére nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek a támogatási program végrehajtásával összefüggésben felmerülő működtetési költségei finanszírozására a támogatási összeg legfeljebb 5 százaléka használható fel.”

(2) Az Szht. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alaprész központi keretének másfél százaléka felhasználható az e forrás terhére egyedi miniszteri döntés alapján nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium által ellátott feladatok működtetési költségeinek a finanszírozására.”

(3) Az Szht. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az alaprésznek a - 9. § alapján - rendelkezési jogkörébe tartozó részének 40 százaléka mértékéig vállalhat.”

47. § Az Szht. 19. §-a a következő új 5. ponttal egészül ki:

„5. Mikro- és kisvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott vállalkozás.”

48. § (1) Az Szht. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg az e törvény 4. §-ának (3) bekezdésében, valamint 5. §-ának (2) bekezdés b) pontjában szereplő, a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségei elszámolásának szabályait.”

(2) Az Szht. 28. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az a)-c) és e) pontok tekintetében az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben, a d) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést érintően az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével, továbbá az a)-e) pontok tekintetében az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg:”

d)~„d) az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes szabályait,”

49. § (1) Az Szht. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a 3. és 4. pontjának számozása 4. és 5. pontra változik:

[Elszámolható]

„3. a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevők gyakorlati képzésével és költségeinek elszámolásával összefüggő adminisztratív költség, amelynek mértéke nem haladhatja meg évente tanulónként, illetve hallgatónként a 15 ezer forintot és vállalkozásonként a kötelező legkisebb havi munkabérnek (minimálbér) egy évre kiszámított összegét;”

(2) Az Szht. mellékletének 4. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A melléklet 1-3. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést az Szt. 27. §-a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja]

b)~„b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) kétszáz százalékának megfelelő összeget.”

Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 30. §-ával megállapított Fktv. 21. § (7) bekezdésének a) pontja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, b) pontja a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 49. §-a, valamint e törvény 38. §-ával megállapított Szht. 5. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és az a) pontja, valamint a (3) bekezdése 2007. április 1-jén, e törvény 25. §-ának (2) bekezdése és a 31. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 15. §-ában foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően megkötésre kerülő tanulószerződések tekintetében kell alkalmazni.

(5) E törvény 24. és 29. §-ában foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.

(6) E törvény 27. §-ában foglalt rendelkezéseket OKJ-s képzések esetében az egyes szakképesítésekre vonatkozóan kiadásra kerülő szakmai és vizsgakövetelmények kiadását, nem OKJ-s képzések esetében a törvény hatálybalépését követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.

(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által - külön jogszabály alapján a saját munkavállalója képzési költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolása tárgyában - benyújtott, az e törvény hatálybalépésének időpontjában a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács által még el nem bírált kérelemről a munkaügyi tanács dönt. Az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelem tárgyában a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács vagy a munkaügyi tanács által hozott elutasító döntéssel szemben a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által benyújtott, az Országos Felnőttképzési Tanács által az e törvény hatálybalépésének időpontjában még el nem bírált fellebbezésről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács dönt.

(8) E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni.

(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Flt. 43. §-ának (6) és (7), valamint (9) és (10) bekezdése, továbbá az 58. § (8) bekezdésének d) pontja,

b) az Szt. 4. §-ának (7) bekezdése, a 9. §-a, valamint az 52. §-ának (3)-(5) bekezdése, az 53. §-a és az 54. §-ának (5) bekezdése,

c) az Fktv. 3/A. §-a, 6. §-a, 8. §-a (6) bekezdésének második mondata, 10. §-a (8) bekezdésének második mondata, 12. §-ának (8) bekezdése, 19. §-ának (4) bekezdése, 21. §-a (2) bekezdésének d) pontja,

d) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról szóló 2003. évi CVI. törvény 3. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése, 12. §-ának (2) bekezdése, 18. §-ának (5) bekezdése,

e) az Szht. 8. §-ának (2) bekezdése, 19. §-ának 3. pontja, valamint 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja,

f) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 1995. évi LXXXIV. törvény 7. §-a, 24. §-ának (2) bekezdése, valamint a 25. §-a,

g) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény 56. §-a (2) bekezdésnek b) pontja,

h) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXIX. törvény 22. §-ának (1) és (2) bekezdése,

i) az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény 17. §-a.

(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Flt. 20. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata,

b) az Flt. 39/A. §-ának (3) bekezdése a) pont 1. pontjában a „foglalkoztatási alaprésznek az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített pénzügyi keretén felüli részét illetően” szövegrész,

c) az Flt. 39/A. §-ának (8) bekezdése a) pontjában az „iskolarendszerű és felnőttképzési célú arányainak megtartásával” szövegrész,

d) az Flt. 43. § (1) bekezdésében az „iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra szolgáló keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret)” szövegrész,

e) az Flt. 43. § (5) bekezdésében a „valamint a felnőttképzési célú keretét” szövegrész,

f) az Fktv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjából „az oktatási miniszterrel egyetértésben” szövegrész, 21. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „fejlesztési” szövegrész.

(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdésének c) pontjában „az Országos Szakképzési Tanácsnak” szövegrész helyébe „a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak” szövegrész lép.