(3) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban a cselekvőképtelen személy, a törvényes képviselő, valamint a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz.

(4) A bíróság a cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló beavatkozás elvégzését akkor engedélyezi, ha más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható, és

a) a cselekvőképtelen személy gyermek felnevelésére nem képes, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával megegyezik,

b) a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával nem ellenkezik, vagy

c) a bekövetkező terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné.

(5) A bíróság határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő fellebbezés. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”

38. § Az Eütv. a következő 201/A. §-sal egészül ki:

„201/A. § (1) A 196. § b) és c) pontja szerinti sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés szükségességének esetén a beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni és gyógykezelésben kell részesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat és gyógykezelés igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és gyógykezelését követően kell megállapítani.

(3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.”

39. § Az Eütv. 207. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„E költségeket az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv fizeti ki, melynek a költségvetés azt megtéríti.”

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

40. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

41. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 50. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 18/A. §-a alapján fizetendő vizitdíjat és az Eb. 23. §-ának b), d) és e) pontja alapján fizetendő térítési díjat nem kell figyelembe venni.”

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

42. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:]

b)~„b) szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, valamint a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása és az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás (önsegélyező pénztár);”

(2) Az Öpt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat, az önsegélyező pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulást, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a továbbiakban: egészségügyi célú önsegélyező feladat) is. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás, valamint az orvosi javaslatra igénybe vett prevenciós szolgáltatások, mint a szakorvos által végzett egészségügyi állapotfelmérő szűrővizsgálatok, a gyógyszertárakban forgalmazott gyógyszerészeti államigazgatási szerv által minősített termékek finanszírozása kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásnak minősül.”

Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 7. §, 17. § és a 19. § (1) bekezdése 2007. február 15-én, a 34. § 2007. május 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 36. és 37. §-a a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy ezen §-ok rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) Az Ebtv. 18. §-ának e törvény 6. §-ával megállapított (8) és (9) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba.

(5) 2007. május 1-jétől valamennyi egészségügyi régióban az Eütv. e törvény 34. §-ával megállapított 149/B. §-ában foglaltaknak megfelelő regionális egészségügyi tanácsnak kell működnie, ezt követően más szervezetek a regionális egészségügyi tanács elnevezést nem használhatják. Amennyiben 2007. május 1-jéig a RET Eütv. 149/B. § (1) bekezdése szerinti tagjainak valamelyike nem delegálja képviselőjét, a RET ezen tag képviselője nélkül kezdi meg működését, azzal, hogy a szavazatok számításánál a hiányzó tagot figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A (3) bekezdés szerinti hatálybalépést megelőzően, de 2006. június 30-át követően benyújtott kérelmek esetében az e törvény szerinti, a beavatkozás elvégzését megelőző kötelező várakozási idő időtartamába a kérelem benyújtását követő, a (3) bekezdés szerinti hatálybalépéséig eltelt időtartam beszámítandó.

(7) A 18. §-ban és a 19. § (2) bekezdésében a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatban megállapított rendelkezéseket 2007. február 15-ét követően kell alkalmazni.

(8) Az Öpt. e törvénnyel megállapított 10. § (1) bekezdésének b) pontját a pénztáraknak 2007. május 31-ét követően kell kötelezően alkalmazniuk. Amennyiben a pénztár e rendelkezéseket nem alkalmazza, annak tekintetében a 2006. december 31-én hatályos szabályok az irányadók.

(9) Az Ebtv. 23. §-ának az e törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított b) pontját 2007. június 30-áig nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a biztosított az e törvény hatálybalépését megelőzően igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó további ellátást az egészségügyi szolgáltató ugyanazon orvosánál veszi igénybe.

(10) Az Eütv. e törvény 39. §-ával módosított 207. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépésekor már benyújtott kérelmek vonatkozásában is alkalmazni kell.

(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Ebtv.

aa) 26. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 61. §-ának (9) bekezdése és 62. §-ának (3) bekezdése,

ab) 22. §-ának (4) bekezdésében az „ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény,” és az „és a fogyatékos gyermekek rehabilitációs célú szolgáltatását biztosító intézmény” szövegrész,

ac) 75. §-a és az azt megelőző alcím,

ad) 76. § (1) bekezdésének második mondata,

b) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításáról szóló 1996. évi XV. törvény 4. §-a,

c) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 252. §-ának (3) bekezdésében a „10. § (1) bekezdésének b) pontját,” szövegrész,

d) az Eütv. 9. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint a 247. §-a (2) bekezdésének a) pontja,

e) az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvény 46. §-a,

f) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXII. törvény 3. §-a, valamint 19. §-a (6) bekezdésének af) pontja,

g) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXVIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése,

h) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 233. §-a,

i) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2005. évi XLIX. törvény 19. §-a,

j) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 22. §-a,

k) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXXI. törvény 7., 11. és 15. §-a,

l) egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 11. §-a,