2006. évi CXVI. törvény

az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről1

A törvény hatálya

1. § (1) Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletének célja az egészségbiztosítás törvényes, zavartalan és magas színvonalú működésének biztosítása, a biztosítottak érdekeinek védelme, az egészségbiztosítási befizetések jogszerű, gondos és hatékony felhasználásának előmozdítása.

(2) Az egészségbiztosítás hatósági felügyelete - figyelemmel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: PSZÁF tv.) rendelkezéseire is - kiterjed:

a) egészségbiztosítási szolgáltatásaik tekintetében

aa) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) hatálya alá tartozó egészségbiztosítási szervekre,

ab) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti önkéntes kölcsönös egészségpénztárra,

ac) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítókra [az aa)-ac) pont szerinti szervezetek a továbbiakban együtt: egészségbiztosítók], valamint

b) az egészségügyi szolgáltatókra.

(3) E törvény alkalmazásában egészségbiztosítási szolgáltatás a (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségbiztosító és a (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató között kötött szerződés alapján nyújtott ellátás, szolgáltatás.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet jogállása

2. § (1) Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletét a kormányhivatalként működő Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) látja el.

(2) A Felügyelet székhelye: Budapest.

(3) A Felügyelet élén - egyszemélyi vezetőként - elnök áll, akit az egészségbiztosításért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök hatéves időtartamra nevez ki és ment fel.

3. § (1) A Felügyelet elnökét munkájában - a Felügyelet tevékenységének társadalmi és szakmai ellenőrzése céljából - hét tagból álló Felügyeleti Tanács segíti, akiket a miniszterelnök hatéves időtartamra nevez ki és ment fel. A Felügyeleti Tanács elnökét a tagok egyszerű szótöbbséggel maguk közül választják meg.

(2) A Felügyeleti Tanács két tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, két tagjára az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, egy-egy tagjára az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala, valamint egy tagjára a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány kuratóriuma tesz javaslatot.

(3) A Felügyeleti Tanács tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester, állami vezető, szakszervezet vezető tisztségviselője.

(4) A Felügyeleti Tanács tagjai függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatóak.

(5) A Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést. Az ülést a Felügyeleti Tanács elnöke hívja össze. A Felügyeleti Tanács döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A Felügyeleti Tanács tagjai számára - a feladatuk ellátásához szükséges mértékben - a Felügyelet elnöke a Felügyelet kezelésében levő iratokba betekintést enged.

(7) A Felügyeleti Tanács hozzájárulása szükséges a 4. § (1) bekezdés e) pontja, a 4. § (2) bekezdése, a 7. § első fordulata, a 6. § (3) bekezdése, a 12. §, a 15. § és a 16. § szerinti hatásköröknek a gyakorlásához, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 71. § (5) bekezdésében meghatározott beszámoló és tájékoztatás elfogadásához.

(8) A Felügyeleti Tanács tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a tisztségéről lemond,

b) a megbízatási időtartam letelik,

c) a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy

d) meghal.

(9) A miniszterelnök felmenti a Felügyeleti Tanács azon tagját,

a) aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak,

b) aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a testületi tagságból eredő feladatainak,

c) akinek bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította,

d) aki nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(10) A (8) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét a miniszterelnök állapítja meg.

(11) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(12) A Felügyeleti Tanács tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül, a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott megszűnési ok esetében a megbízatás megszűnését megelőző harmincadik napig kell az új tagot kinevezni.

(13) A Felügyeleti Tanács elnöke havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap tizenötszörösével megegyező, a Felügyeleti Tanács további tagja pedig havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap nyolcszorosával megegyező tiszteletdíjra jogosult.

4. § (1) A Felügyelet elnökének feladatai különösen:

a) képviseli a Felügyeletet,

b) vezeti a Felügyelet hivatali szervezetét,

c) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

d) meghatározza a Felügyelet szakmai munkájának irányát,

e) jóváhagyja a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiáját, valamint az ellenőrzési tervét, elfogadja az ellenőrzési módszertant.

(2) A Felügyelet elnöke félévente, a félévet követő hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló minisztert a Felügyelet tevékenységéről és az általánosítható felügyeleti tapasztalatairól. A miniszter szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kérhet.

5. § (1) A Felügyelet keretében nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2) A Felügyelet köztisztviselője az öröklés kivételével nem szerezhet tulajdont az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben.

(3) A Felügyelet köztisztviselője az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben fennálló tulajdoni részesedéséről, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan befektetési eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(4) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát a kinevezéstől, illetve a szerzéstől számított hat hónapon belül köteles elidegeníteni.

(5) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.

(6) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve az (5) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(7) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra az e törvény hatálya alá tartozó szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(8) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely arra az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetre vonatkozik, amelynél a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a felsoroltak szerinti jogviszonnyal rendelkezik.

(9) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

(10) A Felügyelet elnöke pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester, állami vezető.

(11) A (10) bekezdésben említett személy nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.

A Felügyelet feladat- és hatásköre

6. § (1) A Felügyelet ellátja

a) az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmével,

b) az egészségbiztosítók, továbbá az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók szakmailag, minőségileg, a törvényeknek és a szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek megfelelő működése ellenőrzésével,

c) az egészségbiztosítási szolgáltatások - beleértve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátást is - teljesítésének ellenőrzésével

kapcsolatos, e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A Felügyelet az 1. § (2) bekezdésének ab) és ac) alpontja szerinti egészségbiztosítók tekintetében az egészségbiztosító és az egészségügyi szolgáltató közötti szerződések szabályszerűségét, az egészségszakmai szabályok teljesülését, a nyújtott szolgáltatások minőségét vizsgálja. Ez a jogkör nem érinti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: PSZÁF) PSZÁF tv.-ben meghatározott hatáskörét.

(3) A Felügyelet kezdeményezheti az adott tárgykörben a feladatkörrel rendelkező miniszternél az egészségbiztosítókat, az egészségbiztosítási szolgáltatásokat és az egészségügyi szolgáltatókat érintő jogszabály megalkotását.

(4) A Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni azzal, hogy a Felügyelet döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A Felügyelet döntéseinek bírósági felülvizsgálata kérhető. A bíróság a Felügyelet határozatát megváltoztathatja.