(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény

a) 9/A. §-ának (1) bekezdésében az „az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület,” és az „együtt” szövegrész,

b) 9/B. §-ának (1) bekezdésében az „Az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testületnek 9,” szövegrész,

c) 9/B. §-ának (2) bekezdése,

d) 9/B. §-a (6) bekezdésének e) pontja,

e) 9/C. §-ának (5) bekezdésében az „Az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület határozatképességéhez legalább 6,” szövegrész,

f) 9/C. §-a (6) bekezdésének a) pontjában az „az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület esetén legalább 4,” szövegrész

a hatályát veszti.

22. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 31. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a beteget a biztosítási jogviszonyával összefüggésben éri joghátrány, a betegjogi képviselő az eset kivizsgálása érdekében az Egészségbiztosítási Felügyelethez fordulhat.”

(2) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. §-ának i) pontjában az „az adatvédelmi felelős,” szövegrész helyébe az „az adatvédelmi felelős, az Egészségbiztosítási Felügyelet,” szöveg lép.

(3) Az Eüak. 4. §-ának (1) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:

[Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:]

e)~„e) a betegjogok érvényesítése.”

(4) Az Eüak. 4. §-ának (2) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi g)-q) pontok jelölése h)-r) pontokra változik:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]

g)~„g) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása.”

(5) Az Eüak. 22. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A társadalombiztosítási igazgatási szervek részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben:]

c)~„c) az a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítéséhez szükséges.”

(6) Az Eüak. 22. §-a (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az egészségügyi és személyazonosító adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervek kizárólag az ellátás megállapításával, folyósításával, az ellenőrzés lefolytatásával, egészségbiztosítási orvosszakértői, illetve jogorvoslati tevékenységgel megbízott dolgozója, továbbá a 4. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti feladat teljesítésével megbízott munkatársa kezelheti.”

(7) Az Eüak. 22. §-a a következő új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A társadalombiztosítási igazgatási szerv - a 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célból - kezelheti:

a) az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló - külön jogszabály szerinti - adatokat,

b) az a) pontban foglaltakon túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ számát, közgyógyellátásra való jogosultság esetén a közgyógyellátási igazolvány számát,

c) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket) a megnevezését, kódját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokat azok felvételétől számított öt évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.”

(8) Az Eüak. 22/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ellátásszervezőnek az érintetteket külön jogszabályban foglaltak szerint tájékoztatni kell az ellátásszervező adatkezeléséről, az adatkezelésre vonatkozó lényeges szabályokról, és formanyomtatványon lehetőséget kell biztosítani, hogy nyilatkozhasson, amennyiben nem járul hozzá az adatai kezeléséhez.”

(9) Az Öpt. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedési jogköre, valamint az Egészségbiztosítási Felügyelet külön jogszabály szerinti jogköre az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetekre az alakuló közgyűlésük időpontjával kezdődően terjed ki.”

(10) Az Öpt. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó jogszabályok szerint, állami felügyeletét e törvény VI. Fejezete alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. Az egészségpénztárak egészségbiztosítási szolgáltatásaikkal összefüggő, külön törvény szerinti felügyeletét az Egészségbiztosítási Felügyelet látja el.”

(11) Az Öpt. 9/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénztár által fizetett felügyeleti díj mértéke a pénztárba a tagok által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulások és a támogatótól befolyt összegek együttes összegének (a továbbiakban: pénztári befizetés)

a) nyugdíjpénztár és önsegélyező pénztár esetében kettő és fél

b) egészségpénztár esetében kettő

ezreléke.”

(12) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ának (4) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki:

[Kormányhivatalnak minősül:]

f)~„f) az Egészségbiztosítási Felügyelet.”