2006. évi CXXI. törvény

a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról1

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

1. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 12/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség - ide nem értve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve közigazgatási döntésen alapuló kötelezettséget - csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás a Kormány által meghatározott feltételek szerint - figyelemmel a 22-23/A. §-okban foglaltakra is - történhet. A költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani.”

(2) Az Áht. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő 12/C. §-sal:

„12/B. § (1) Hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek a 12/B-12/C. §-ok alkalmazásában - az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből finanszírozott támogatási programok kivételével - az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított nominális összértéket (a továbbiakban: összérték) meghaladó, az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlására, eszköz üzemeltetésére és karbantartására, illetve bérlésére irányuló, határozatlan és 12 hónapnál hosszabb időre kötött határozott idejű, 1 évet meghaladó felmondási időt magába foglaló szerződésen alapuló, több évre szóló kötelezettségvállalások. Hosszú távú kötelezettségvállalást eredményező szerződés kizárólag e § rendelkezései alapján köthető.

(2) A hosszú távú kötelezettségvállalásokból eredő kifizetések várható, éves összege egyik évben sem haladhatja meg a költségvetési törvényben kifejezetten az ilyen kötelezettségvállalásokra az adott évekre megállapított értékhatárt (a továbbiakban: kifizetési keret).

(3) Az (1) bekezdés szerinti összérték megállapításakor az ugyanazon programhoz kapcsolódó - akár eltérő jogcímen alapuló - valamennyi várható költségvetési kifizetést együttesen kell figyelembe venni. E § vonatkozásában program alatt együttesen azon szolgáltatásvásárlásokra irányuló szerződéseket kell érteni, amelyekhez a Kormány, illetve az Országgyűlés ugyanazon döntés keretében adja meg a felhatalmazást.

(4) A hosszú távú kötelezettségvállalás jóváhagyása érdekében a kötelezettségvállalás kifizetésének forrását biztosító fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen előterjesztést nyújt be a Kormányhoz. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az előterjesztés megfelelő szakmai színvonalú, gazdasági hatékonysági vizsgálatokat is tartalmazzon.

(5) Hosszú távú kötelezettségvállalás - a 22. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak a Kormány határozata alapján történhet.

(6) A Kormány, illetve az Országgyűlés hosszú távú kötelezettségvállalási felhatalmazásának (a továbbiakban: kötelezettségvállalási felhatalmazás) tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás valamennyi lényeges elemét, amelyek körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) Amennyiben a kötelezettség vállalásához közbeszerzési eljárást, koncessziós pályázati eljárást, vagy más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, akkor a kötelezettségvállalási felhatalmazást - figyelemmel a 12/A. § (5) bekezdésére - az eljárás megkezdéséhez (a pályázati kiíráshoz) kell kérni.

(8) Az éves kifizetési kereteket a kötelezettségvállalási felhatalmazásban szereplő éves értékek a Kormány, illetve az Országgyűlés kötelezettségvállalási felhatalmazásának hatálybalépése időpontjától terhelik. Amennyiben annak a szerződésnek a megkötése elmarad, amelyre a kötelezettségvállalási felhatalmazás szólt, a kifizetési keret lekötött része a kötelezettségvállalási felhatalmazásban megadott értékekkel automatikusan csökken.

(9) Fennálló hosszú távú kötelezettségvállalás lényeges elemének módosításához a kötelezettségvállalási felhatalmazást adó Kormány, illetve Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(10) A kifizetések jóváhagyott ütemezésének megváltoztatása miatt, a tárgyévi kifizetési keret tárgyévben nem kifizethető részét a Kormány nyilvános határozatában, az indok részletes bemutatása mellett átcsoportosíthatja a következő költségvetési évre, feltéve, hogy az átütemezett kifizetés a következő év június 30-ig megtörténik.

(11) A devizában denominált kötelezettségek a Kormány, illetve az Országgyűlés kötelezettségvállalási felhatalmazásának hatálybalépése időpontjában érvényes, hivatalos MNB árfolyamon átszámított forint összeg mértékével terhelik a kifizetési keretet.

(12) A kifizetési keret nem lehet nagyobb, mint a kötelezettségvállalás évében a központi költségvetés bevételi főösszegének 3%-a.

12/C. § (1) A kincstár negyedévente kimutatást készít a hosszú távú kötelezettségvállalásokról. A kimutatásnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalások állományát a fejezetek és a várható kifizetések éve szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti - törvény eltérő rendelkezése hiányában - teljes kimutatást a kincstár a tárgynegyedévet követő 60 napon belül, honlapján nyilvánosságra hozza.

(3) A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerinti, fejezetéhez tartozó kötelezettségvállalások összesítéséről, nyilvántartásáról és annak negyedévenkénti, legkésőbb a tárgynegyedévet követő 30 napon belül a kincstár felé történő jelentéséről.

(4) A fizetésre kötelezett szerv vezetője köteles a hosszú távú kötelezettségvállalás alapját jelentő szerződést a megkötését követő 15 napon belül a kincstárnak és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének bejelenteni.

(5) A (3) és (4) bekezdések szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettséget elmulasztó szervnek megnövelt átutalási díjat kell fizetnie, amely a kincstár bevételét képezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti átutalási díj megnövelésének mértéke a hosszú távú kötelezettségvállalás összértékétől, a kifizetésig hátralévő időtől, továbbá késedelmes bejelentés esetén a késedelem mértékétől függ, de legalább 10,0 ezer forint, legfeljebb 1,0 millió forint. Az így megnövelt átutalási díj megállapításának és rendezésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) A költségvetési törvényjavaslat, illetve a zárszámadási törvényjavaslat benyújtásakor a Kormány tájékoztatni köteles az Országgyűlést a hosszú távú kötelezettségvállalások állományáról a fejezetek és a várható kifizetések éve szerinti bontásban.”

(3) Az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás (ide nem értve a humán szolgáltatások nem állami fenntartói által igényelt támogatásokat) kivételével - nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A támogatás iránti kérelem benyújtója ezért a támogató által meghatározott határidőig nyilatkozik arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól és a vámhatóságtól. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e hozzájárulás az eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára tekintettel kell leróni, amelyektől hozzájárulás hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatás folyósítása érdekében. Hozzájárulás hiányában a támogatás vagy az egyes támogatási részletek folyósítását megelőzően a támogatóhoz, az általa meghatározott határidőig be kell nyújtani az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely, illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének nála nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen.”

(4) Az Áht. 13/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a folyósított központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a jogosult közigazgatási hatósági eljárásban követeli vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti - és e törvény alapján más módon nem hajtható be -, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajt be.”

(5) Az Áht. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás alrendszerei hiányának adósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon adósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag az adott alrendszer költségvetése útján, előirányzattal megtervezve lehet. Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyújtott megelőlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli.”

(6) Az Áht. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

(2) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre - melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani - vonatkozóan ezt lehetővé teszi. Az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott módon kell teljesíteni.”