(7) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kincstár feladatai különösen:]

c)~„c) gondoskodik az állam által vállalt kezességek, garanciák, viszontgaranciák és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi és számviteli elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése, visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról, valamint a központi költségvetés 108/A. §-ban részletezett külföldi követeléseinek nyilvántartásáról, dokumentálásáról, a követelések állományát rögzítő számlák vezetéséről és az ezekről szóló negyedévenkénti összegző kimutatás elkészítéséről;”

(8) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs)-x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kincstár feladatai különösen:]

„zs) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott feltételekkel - kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Mezőgazdasági Garancia Alaptól érkező - jogszabályban meghatározott - egységes területalapú, és más közvetlen kifizetések, valamint piaci támogatások, intervenciós intézkedésekből eredő kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott vidékfejlesztési támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot - céljaira történő kifizetések teljesítéséhez a támogatások kezelésére létrehozott és akkreditált szervnek (kifizető ügynökség);

x) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Unió részére történő cukor-, izoglükóz- és inulinilleték (a továbbiakban: cukorilleték) fizetési kötelezettség teljesítésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.”

(9) Az Áht. 18/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kincstár az ügyfelektől érkező, a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.”

(10) Az Áht. 18/B. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kincstár az (1) bekezdés p) pontja szerinti feladatai ellátásához az a) pont szerinti nyilvántartások adatait is felhasználja. Amennyiben a kötelezettségvállalás bejelentés kifizetésre vonatkozó adatai nem a bejelentésnek megfelelően teljesülnek, a kincstár rendelkezésre állási díjat számít fel kormányrendeletben szabályozott módon.

(10) A kincstár az (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben foglalt feladatai ellátása érdekében jogosult a központi költségvetésből folyósított normatívák igénylése elbírálásához szükséges, az egyes normatívák igénylését megalapozó, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyedi azonosítókat és személyes adatokat kezelni. E személyes adatokat az egyes költségvetési éveket lezáró zárszámadásról szóló törvény hatálybalépésének napjáig jogosult kezelni.”

(11) Az Áht. 24. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A költségvetési szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben - a felügyeletét ellátó szerv és a kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - az elemi költségvetésében jóváhagyott összeghez képest átcsoportosítást hajthat végre

a) a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között,

b) a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,

c) a működési és felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,

d) a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára.

(4) A (3) bekezdésben foglalt átcsoportosítások nem irányulhatnak a személyi juttatások előirányzatának növelésére. A felújítás előirányzatát - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a fejezet felügyeletét ellátó szerv csökkentheti a felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél - a személyi juttatások kivételével - a működési költségvetés javára. E rendelkezés a felsőoktatási intézményekre nem vonatkozik.”

(12) Az Áht. 24. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A személyi juttatások előirányzatának növelése a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható végre, kivéve, ha a költségvetési szerv a kincstár részére nyilatkozik arról, hogy a munkaadókat terhelő járulékok növelése nélkül éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető.”

(13) Az Áht. 24. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az alcímek, jogcímcsoportok, illetve jogcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.

(12) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezeti egyensúlyi tartalék kivételével

a) fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez,

b) más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez

az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv(ek) hatáskörében - a b) pont szerinti esetben a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján - csoportosíthatók át.”

(14) Az Áht. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék és vegyes bevételek előirányzatát a Kormány megnövelheti.”

(15) Az Áht. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét, a helyi önkormányzatoknak és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó fejlesztési célú támogatásokat, valamint megállapítja a helyi önkormányzatokat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető - az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek beszámításával (nettó módon) finanszírozott - támogatások elosztási és folyósítási rendjét.”

(16) Az Áht. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére

a) a költségvetési törvényben meghatározott mértékeken belül, nyilvános határozatban egyedi állami kezességet, egyedi állami garanciát, illetve egyedi viszontgaranciát vállaljon;

b) a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát vállaljon.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy külföldi székhelyű hitelintézetek és nemzetközi fejlesztési intézmények, mint jogosultak javára vállalt állami kezességvállalási, állami garanciavállalási szerződés alapján a külföldi jognak alávesse magát.

(3) A Kormány egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát hitel- és kölcsönfelvételhez vagy kötvénykibocsátáshoz vállalhat.

(4) Az egyedi állami kezességvállalás a Ptk. 274. § (1) bekezdése szerinti egyszerű kezesség. A Kormány ettől határozatában indokolt esetben eltérhet.

(5) Az egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele, hogy a hitel-, kölcsönfelvevőnek, kötvénykibocsátónak (a továbbiakban: kötelezett) ne legyen korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal szemben fennálló tartozása, valamint a kötelezett ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt.

(6) A Kormány abban az esetben vállalhat egyedi állami kezességet, állami garanciát, ha a hitel, a kölcsön vagy a kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk (különösen pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések) alapján, illetőleg a rendelkezésre álló további fedezetekre tekintettel - az állami kezesség, állami garancia beváltása, egyéb állami többlet-támogatás nélkül - kellően biztosított.

(7) Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele kezességi, illetőleg garanciavállalási díj kikötése. Az Országgyűlés az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben, a Kormány az állami kezesség vállalásáról, állami garancia vállalásáról szóló határozatában a díj megfizetésétől indokolt esetben eltekinthet, vagy azt alacsonyabb mértékben állapíthatja meg.

(8) A Kormány az egyedi állami kezesség vállalásáról, állami garancia vállalásáról szóló határozatában a körülmények mérlegelése alapján előírhatja, hogy az állami kezesség, illetve állami garancia útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha

a) az állami kezességgel, állami garanciával érintett beszerzés egyébként a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozik, vagy

b) a kezesség, garancia mértéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt és a Kormány készfizető állami kezességet vagy állami garanciát vállal.

(9) Az egyedi állami kezességre, állami garanciára vonatkozó megállapodásokat az államháztartásért felelős miniszter vagy az általa felhatalmazott személy írja alá, és azokat havonta megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(10) Az egyedi viszontgarancia vállalására az egyedi állami kezességre, állami garanciára vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(11) Jogszabályi állami kezességet, állami garanciát, illetve jogszabályi viszontgaranciát csak törvényben lehet vállalni, részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.

(12) Jogszabályi állami kezesség, állami garancia vállalásánál a díj kikötésének kötelezettségéről, a díj mértékéről, illetve a díjfizetés csökkentéséről vagy mellőzéséről a (11) bekezdés szerinti törvényben kell rendelkezni.