(2) A Cct. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tárgyévet megelőző év december 15-éig - az országgyűlési képviselő-választás évében és az azt követő évben tárgyév február 28-ig - benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatóak címzett támogatásra, kivéve, ha az Országgyűlés a tárgyévet megelőző évben döntött arról, hogy a tárgyévben nem indítható címzett támogatással beruházás. A határidő elmulasztása a tárgyévi igény tekintetében jogvesztő”

(3) A Cct. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Közbeszerzési eljárás elmulasztása, továbbá a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződések semmisségének jogerős bírósági döntés általi megállapításának esetében

a) a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter a központi támogatás folyósításának megszüntetését kezdeményezi a kincstárnál, továbbá elvonja a fel nem használt támogatás előirányzatát,

b) az önkormányzat köteles a felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten visszafizetni a központi költségvetésbe a jogerős bírósági döntést követő 8 napon belül.”

(4) A Cct. 14. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A 2007. évet megelőzően kiegészítő jegyzékben jóváhagyott céltámogatással megvalósuló beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben, a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.”

(5) A Cct. 17. §-ának(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető bankján keresztül.”

(6) A Cct. 19. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi támogatással megvalósult létesítmény, amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált, csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k) és amennyiben a tulajdonba adást külön jogszabály nem tiltja.”

(7) A Cct. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy

a) a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntés-előkészítésének és elszámolásának rendjét, a kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait,

b) a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét

rendeletben szabályozza.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

4. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) a következő 54/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Járulékfizetés alapjának igazolása

54/A. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki - a kérelmező saját és családtagjai jövedelmére vonatkozó igazolás alapján - annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegét. Ha a kérelmező az 54. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek is megfelel, a polgármester az 54. § (2) bekezdése szerinti hatósági bizonyítványt állítja ki.

(2) A bizonyítványt a polgármester egy évre állítja ki. A bizonyítvány tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét, TAJ számát és a családban egy főre jutó jövedelem (1) bekezdés szerinti összegét.

(3) Azokról a személyekről, akik részére a bizonyítvány kiállításra került, a jegyző nyilvántartást vezet és bejelentési kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság felé.”

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

5. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló - módosított - 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani.”

(2) Az Nkat. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti járulékalapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére kötelezett által értékesített járulékköteles termék előállításával vagy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésével közvetlenül összefüggő, ahhoz kapcsolódó járulékköteles termékbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára.”

(3) Az Nkat. 5/B. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az építtető, (beruházó, megrendelő) köteles a kivitelezőt - az építési szerződésben vagy külön nyilatkozatban - írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles, vagy nem.”

(4) Az Nkat. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az állami adóhatóság nevén a kincstár által vezetett Nemzeti kulturális járulék bevételi számla javára. Az adózó a kulturális járulékot az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott bevallási gyakoriságnak megfelelően vallja be, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt kulturális járulék összegét naponta átutalja az Alap számlája javára.”

(5) Az Nkat. 9/A. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„2. forgalmazó: a termék első belföldi forgalomba hozatalával foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, beleértve a gyártót is, mint első forgalombahozót;”

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

6. § A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés ba) pontja szerint befizetett bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó részét az Energiaár-kompenzációs befizetés elkülönített számlájára kell átutalni.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

7. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd - beleértve a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) gyermeket és tanulót - (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.”

(2) A Kt. 52. §-a (11) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható]

c)~„c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán - ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente - a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából,”

(3) A Kt. 119. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása, a szülői gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.”

(4) A Kt. a következő 126. §-sal egészül ki:

„126. § Ha a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulót 2008. január 1. előtt a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az igazgató mentesítette egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, a mentesítést a 2008/2009-2009/2010. tanévekben a tanulmányok során, továbbá az iskolaváltásnál a felvételi eljárásban, valamint az érettségi vizsgán, és a szakmai vizsgán figyelembe kell venni. A szakértői és rehabilitációs bizottság a 2008. január 1. előtt kezdeményezett eljárást, ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata már befejeződött, 2008. március 31-ig befejezi. A szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása nélkül arról hoz szakértői véleményt, hogy a gyermek, tanuló pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata nem fejeződött be, az iratokat - a szülő értesítése mellett - 2008. január 31-éig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak az eljárás lefolytatása céljából. A szakértői és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik tekintetében az eljárást befejezte és szakvéleményt készített - a szülő és a nevelési-oktatási intézmény értesítése mellett - 2008. július 31-ig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak. A nevelési tanácsadók ettől az időponttól kezdődően ellátják az e gyermekekkel, tanulókkal összefüggő feladatokat.”