(5) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1/g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A normatív hozzájárulás meghatározásakor]

g)~„g) azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a középiskolában, a szakiskolában, a kollégiumban az alapszolgáltatásért térítési díjat fizetnek, kettővel elosztva kell figyelembe venni; azt a tanulót, aki - függetlenül az oktatás munkarendjétől - tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni;”

(6) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjában „A tanítási időkeretet a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira vagy a keresőképtelenség időtartamára esik.” szöveg helyébe „A tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó jóváhagyásával meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet.” szöveg lép.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

8. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó rész helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: az agrárpolitikáért felelős miniszter, a Geodéziai és Térképészeti Rt. tekintetében a térképészetért felelős miniszter

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

9. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló - módosított - 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) a következő 96/A. §-sal egészül ki:

„96/A. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.”

(2) A Kvt. a következő alcímmel és 96/B. §-sal egészül ki:

„Felügyeleti díj

96/B. § (1) Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

(2) A felügyeleti díj a környezetvédelmi hatóság bevétele, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.

(3) A felügyeleti díj mértéke - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kétszázezer forint.

(4) Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó nagy létszámú állattartási tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke százezer forint.”

(3) A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

t)~„t) rendeletben szabályozza az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek

mértékét és fizetésének részletes szabályait.”

(4) A Kvt. 110. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, a fizetendő díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;

b) a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

10. § (1) A vízgazdálkodásról szóló - módosított - 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények létesítéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről (a továbbiakban együttesen: működtetés) a következő módokon gondoskodhat:

a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

c) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedi.”

(2) A Vgtv. 9. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek:]

d)~„d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján kizárólag a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat(ok) által e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását;

e) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a kizárólagos tulajdonos állam és az önkormányzat(ok) által közösen alapított gazdálkodó szervezetnek - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását”

(3) A Vgtv. a következő 30/A-30/B. §-sal egészül ki:

„30/A. § Ha a hatóság által hivatalból indított eljárás kötelezettséget megállapító határozattal zárul, a közigazgatási hatósági eljárás költségeit a kötelezettnek kell viselnie.

30/B. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.”

(4) A Vgtv. 45. § (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

e)~„e) a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlására, valamint az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékére és fizetésének részletes szabályaira vonatkozó szabályok;”

[rendeletben történő megállapítására.]

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

11. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló - módosított - 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.”

(2) a Vszt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2010. december 31-ig kell végrehajtani.”

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

12. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló - módosított - 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: adósságrendezési tv.) 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből - a (3) bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével - kizárólag az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön jogszabályban kötelezően előírt feladatok működési kiadásait finanszírozhatja.”

(2) Az adósságrendezési tv. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A köztemetők létesítése, bővítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése, kiürítése, újra használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).

2. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1995. évi XLII. törvény).

3. A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölése, közcélú ártalmatlanító telep fenntartása (1991. évi XX. törvény).

4. A közterület tisztán tartása, a települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991. évi XX. törvény, 1995. évi XLII. törvény).

5. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés (1995. évi LVII. törvény).