2006. évi CXXVII. törvény
a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről1
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. § (1) Az Országgyűlés a központi költségvetés 2007. évi
a) bevételi főösszegét 6 669 545,1 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 8 326 030,7 millió forintban,
c) hiányát 1 656 485,6 millió forintban állapítja meg.
(2) A Kormány az Áht. 52. § (1) bekezdése szerinti határidőkre olyan éves költségvetési törvényjavaslatokat köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, amely összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy a (3) bekezdés szerinti maastrichti elsődleges egyenlegmutató a bruttó hazai termék arányában eléri az alábbi értékeket:
a) 2008-ban 0,0%,
b) 2009-ben 0,9%,
c) 2010-ben 1,1%.
(3) E törvény alkalmazásában maastrichti elsődleges egyenlegmutató az Áht. 116. §-a (2) bekezdésének 2. pontja szerinti mutató.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés 2007. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.
Második Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
4. § (1) Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton
a) a központi költségvetési szerveknél - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek,
b) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott kiadások,
c) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának,
d) a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének, valamint
e) a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések,
f) a száz százalékban állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú - 2006. december 31-én - közhasznú- vagy gazdasági társasági formában működő aktív fekvőbeteg szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók feladatellátása racionálisabb megszervezése érdekében történő létszámcsökkentések 2007. évben esedékessé váló személyi kifizetéseinek
részbeni, illetőleg teljes fedezetére. A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az a)-d), f) pontok tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, az e) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók. Az f) pont alatti személyi kör esetében a személyi kifizetésekhez adott költségvetési hozzájárulás nem haladhatja meg azt a mértéket, amely a szervezetet az elbocsátásra tekintettel akkor terhelné, ha arra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alkalmazásával kerülne sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére a Kormány engedélyével támogathatók a 2006-2007. évben elrendelt szervezeti és egyéb intézkedésekkel összefüggő személyi kifizetések a költségvetési szerv tervezettől eltérő fizetési kötelezettsége esetén.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében megjelölt kifizetésekre igényt nyújthatnak be azon központi költségvetési szervek is, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közszolgálati média részvénytársaságok létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések, melynek feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék előirányzatból átcsoportosítson a IX. A helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2. Központosított előirányzatok cím 5. számú mellékletben szereplő 9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre, amennyiben e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.
(6) Az (1)-(4) bekezdés szerinti támogatási igények jogosságát elbíráló és annak szabályszerű felhasználását ellenőrző állami szerv a létszámcsökkentéssel érintett személyek foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos alábbi személyes adatait teljes körűen megismerheti és kezelheti:
a) név, anyja neve, születési név,
b) születési hely, születési idő,
c) a munkaviszony megszűnés/megszüntetés jogcíme,
d) szolgálati és közszolgálati idő,
e) besorolás és munkakör megnevezése,
f) a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,
g) a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja,
h) a foglakoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó adatok (felmentés és végkielégítés összege),
i) a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos egyéb adatok (pl. a felmentés indokául szolgáló adatok, egyéb a munkaviszonnyal kapcsolatos kódok).
(7) A (6) bekezdés szerinti személyes adatokat az igényeket elbíráló és ellenőrző szervezet a támogatási döntést követő öt év elteltével köteles oly módon megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
5. § A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményeinek elismerésére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 2. Központi teljesítményösztönzési és -értékelési keret jogcím-csoporton. A keret felhasználásának teljesítményelv-érvényesítésen alapuló szempontjait, a támogatásban részesíthető költségvetési szervek körét, az igénylés feltételeit a Kormány állapítja meg.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) 2007. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 15. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget fordíthatja az ÁPV Zrt. a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Zrt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 25 000 millió forint lehet.
(2) A 2007. évben az ÁPV Zrt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.
(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;
d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);
h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;
i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
l) az a)-k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.
(4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 10 000 millió forintnál.
(5) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 15. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000 millió forinttal túlléphető.
(6) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával az ÁPV Zrt. a 15. számú melléklet egyes előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül.
(7) A 15. számú melléklet I/1/c) és II/1. pontjai szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Zrt. egyedi, 1000 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(8) A 15. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el az ÁPV Zrt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete.
(9) Az ÁPV Zrt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeivel megegyező összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.