(4) Az Ftv. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott képzési hozzájárulás a felsőoktatási intézmények mindenkori éves költségvetésének bevételét képezi.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

15. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.

(3) A pénzügyminiszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével - a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.

16. § (1) Az Országgyűlés - a .15. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;

c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, ez utóbbinál a 2007. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának

ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában,

cb) 85%-a a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű, a területfejlesztés kedvezményezett településeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott kistérségek lakónépessége alapján

kerül régiónként elosztásra e törvény 16. számú melléklete szerint;

d) a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira.

Az előirányzat a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg, melyből

da) a vis maior feladataik ellátásához 800 millió forint

daa) 70%-a egyenlő arányban,

dab) 30%-a a 2004. és a 2005. években ár-, belvíz, rendkívüli időjárás, illetve pince-, partfalomlás okozta károk enyhítéséhez jóváhagyott támogatás összege arányában kerül elosztásra,

db) az előirányzat da) pont szerinti összeggel csökkentett összege

dba) 50%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék régiónkénti mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint,

dbb) 50%-ának 60%-a a régió 2006. január 1-jei lakosságszáma, további 40%-a a helyi önkormányzatok 2006. október 1-jei száma alapján

kerül elosztásra. A támogatás régiónkénti összegét e törvény 16. számú melléklete tartalmazza;

e) vis maior tartalékra;

f) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az előirányzat a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg. A regionális fejlesztési tanácsok a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekből érkező pályázatok között, az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztják el. A támogatás régiónkénti összegét e törvény 16. számú melléklete tartalmazza;

g) a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 13. §-a, illetve 31. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 13. §-a vagy 31. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő települési önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. § szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11-17. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2005. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az illetékek és más bevételek szabályozása

20. § (1) Az állami adóhatóság által 2007. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a - csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel - pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az állami adóhatóság által beszedett illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel.

(3) Az állami adóhatóság által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2006. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés szerinti költséggel csökkentve.

(4) Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésre nem köteles.