2006. évi CXXXI. törvény

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról1

ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„55. Falusi vendégfogadás: a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként folytatott

a) - a saját tulajdonában lévő falusi lakóház magánszemély egyéni vagy családi üdülése keretében részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosításával - legfeljebb tíz ágyra kiterjedő szállásadó, étkeztetési és szabadidőprogram szolgáltató tevékenység (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is);

b) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység.”

(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„59. Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység: a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen, alkalomszerűen, látogatók részére

aa) a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása,

ab) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása,

ac) falusi vendégasztal szolgáltatása,

ad) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása,

ae) saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése,

af) az aa)-ae) pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése,

azzal, hogy e tevékenységek nem foglalják magukban a szálláshely-szolgáltatást.”

(3) Az Szja tv. 3. §-a a következő 70. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„70. Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) okozta kár, amelynek igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv stb.), vagy - ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal - a károsult által kiállított jegyzőkönyv szolgál.”

2. § Az Szja tv. a következő új 12/A. §-sal és a §-t megelőző címmel egészül ki:

„Munkáltatói adómegállapítás

12/A. § (1) A magánszemély az adózás rendjéről szóló törvény szerinti munkáltatói adómegállapítást akkor kérhet, ha

a) e törvény szerint egyébként adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat megtételére jogosult lenne, és

b) az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik, e nyilatkozatát az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig a munkáltatónak átadja, és

c) a munkaviszonyból származó jövedelmét ugyanazon munkaviszonyban vagy kizárólag időrendben egymást követő időszak(ok)ban fennálló munkaviszonyban szerezte.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően munkáltatói adómegállapítás kérhető akkor is, ha a magánszemély az adóévben az adóhatósági adómegállapítást megalapozó bevételek mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy

a) a bevétel folyósítója a munkáltató, vagy

b) a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja a munkáltatónak,

és egyébként nincs kizárva az adóhatósági adómegállapításból.

(3) E § alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is, ha a magánszemély tagja

a) az adóévben kizárólag tőle származó olyan jövedelmet szerzett, amelyre vonatkozóan e törvény szerint egyébként adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat megtételére jogosult lenne,

b) az adóévben az a) pont szerinti jövedelme mellett, vagy attól függetlenül kizárólag a (2) bekezdésben említett jövedelmet szerzett, és

c) munkáltatói adómegállapítást kér,

feltéve, hogy az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik, e nyilatkozatát az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig a társas vállalkozásnak, a polgári jogi társaságnak átadja.

(4) A munkáltatói adómegállapítás során a jövedelem meghatározásakor tételes költségelszámolásnak, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembevételét, nincs helye.

(5) Az adókedvezmények érvényesítésére az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó rendelkezést kell irányadónak tekinteni.”

3. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap - 16 százaléka. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti

a) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó osztva a vállalkozói adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni; nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár;

b) továbbá - bármely esetben és együttesen azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál -

ba) a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény - ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is - esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető;

bb) - a 2007. évre megállapított adó esetében - a (21) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott kedvezmény, amely az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”

(2) Az Szja tv. 49/B. §-a (18) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő a (8) bekezdés a) pontjában említett (1)-(7) bekezdés szerint - a bekezdés további rendelkezése alapján a külföldi telephelynek betudható rész nélkül - megállapított vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegével, csökkentve”

(3) Az Szja tv. 49/B. §-a a következő (21)-(22) bekezdésekkel egészül ki:

„(21) A (9) bekezdés bb) pontjában említett kedvezmény

a) az egyéni vállalkozó által az állandó képviselője részére a 2007. évben az állandó képviselőtől igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében fizetett, költségként elszámolt díj 15 százaléka, ha az egyéni vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele (a tevékenységét az adóévben megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összege) a 4 millió forintot nem haladja meg;

b) a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépekre, berendezésekre elszámolt értékcsökkenési leírás és igénybe vett internetszolgáltatás 2007. évben elszámolt költsége együttes összegének 10 százaléka, ha az egyéni vállalkozó

ba) regisztrációra kötelezett személy, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele nem haladja meg az a) pont szerinti mértéket és adóbevallási, adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását;

bb) állandó képviselő, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele (a tevékenységét az adóévben megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összege) a 25 millió forintot nem haladja meg.

(22) A (21) bekezdés alkalmazásában

a) regisztrációra kötelezett személy: az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallást, illetőleg adatszolgáltatást az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevételével elektronikus úton teljesítő személy;

b) állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó(k) képviseletére jogosult személy, ha regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással) rendelkezik.”

(4) Az Szja tv. 49/B. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

„(23) A (20) bekezdés c) pontjában említett kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének (a tevékenységét az előző adóévben, vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.”