4. § Az Szja tv. 55. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés szerint a 2007. évre megállapított adót csökkenti - azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása nélkül megállapított adó 70 százalékánál - a (3)-(4) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott kedvezmény, amely az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(3) A (2) bekezdésben említett kedvezmény - feltéve, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló bizonylatokat az egyéni vállalkozó az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi -

a) az egyéni vállalkozó által az állandó képviselője részére a 2007. évben az állandó képviselőtől igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében igazoltan fizetett díj 15 százaléka, ha az egyéni vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele (a tevékenységét az adóévben megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összege) a 4 millió forintot nem haladja meg;

b) a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépei, berendezései beszerzési értékének 2 százaléka és az igénybe vett internetszolgáltatás miatt a 2007. évben igazoltan felmerült kiadás 10 százaléka, ha az egyéni vállalkozó

ba) regisztrációra kötelezett személy, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele nem haladja meg az a) pont szerinti mértéket és adóbevallási, adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását;

bb) állandó képviselő.

(4) Ha az egyéni vállalkozó általános forgalmi adó levonására jogosult, a (3) bekezdés rendelkezései szerinti kedvezményt az általános forgalmi adó figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában

a) regisztrációra kötelezett személy: az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallást, illetőleg adatszolgáltatást az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevételével elektronikus úton teljesítő személy;

b) állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó(k) képviseletére jogosult személy, ha regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással) rendelkezik.”

5. § (1) Az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:”

(2) Az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következők szerint módosul és egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal, valamint az azt követő szöveggel egészül ki:

d)~„d) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) vagy az adóköteles biztosítási díj összegét, azzal, hogy nem tekinthető az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült;

e) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra - a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül - nem ad,

azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)-d) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény megfelelő szabályainak alkalmazásával kell megállapítani, és az adókötelezettséget (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni.”

6. § Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

7. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését - a szerzésre vonatkozó szerződés, okirat csatolásával - a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye;”

(2) A Tao. 4. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„29. összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek;”

8. § (1) A Tao. 6. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az adózó (1) bekezdés szerinti adóalapja nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett, valamint a (7)-(8) bekezdésben foglaltakkal módosított összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg.”

(2) A Tao. 6. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az összes bevételt csökkenti

a) a jogelőd tagja, részvényese - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétellel, ha alkalmazza a 7. § (1) bekezdésének gy) pontjában foglalt rendelkezést,

b) az átruházó társaság kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétellel, ha alkalmazza a 16. § (12) bekezdésében foglaltakat,

c) a megszerzett társaság tagja, részvényese a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereséggel, ha alkalmazza a 7. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezést.

(8) A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az összes bevételt növeli

a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében azzal a résszel, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

b) az átvevő társaság az átruházónál - az átruházó nyilatkozata alapján - az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.”

(3) A Tao. 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevételének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy - ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.”

9. § (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adózás előtti eredményt csökkenti:]

d)~„d) értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be -, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,”