„(1) A dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátása - ideértve az adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátását, ha az importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, de kivéve az árumintaként harmadik országból vagy tagállamból behozott dohánygyártmányt, a harmadik országból adómentesen behozható dohánygyártmányt, valamint a 99/A. § szerinti esetet - kizárólag olyan adójeggyel ellátva megengedett, amelyen a kiskereskedelmi eladási ár feltüntetésre került. A dohánygyártmány tranzitadóraktárból olyan utas részére, akinek végső úti célja Közösségen belül van, kizárólag adójeggyel ellátva, olyan utas részére, akinek végső úti célja harmadik országban van, kizárólag adójegy nélkül értékesíthető.”

39. § A Jöt. kiegészül a következő 99/A. §-sal:

„99/A. § A vámhatóság a természetes személy által harmadik országból behozott, 200 darabot meghaladó mennyiségű, illetve a 17. életévét be nem töltött személy esetében a harmadik országból behozott cigaretta fogyasztói csomagolását a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adó megfizetését igazoló jellel (a továbbiakban: hatósági jel) látja el.”

40. § A Jöt. 117. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki termék mennyisége, amelyre az (1) bekezdésben említett jogsértést elkövették, nem éri el a 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve az üzemanyagok esetében az 500 litert.”

41. § A Jöt. 120. §-a kiegészül a következő (9)-(12) bekezdéssel:

„(9) A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt

a) (7) bekezdés a) pontja szerinti termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,

b) (7) bekezdés b) pontja szerinti eszköz előzetes megsemmisítésére, a lefoglalt (7) bekezdés c) pontja szerinti termék és eszköz előzetes értékesítésére, amennyiben azok kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,

c) ásványolajtermék előzetes, (8) bekezdés a) pontja szerinti célra történő átadására, ha annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna.

(10) Az előzetes megsemmisítés, értékesítés vagy átadás elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

(11) A lefoglalt termék és eszköz előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt termék és eszköz helyébe lép.

(12) A vámhatóság vagy a bíróság döntése alapján visszaadni rendelt, de természetben már ki nem adható

a) értékesített lefoglalt vagy elkobzott termék és eszköz esetén az értékesítésből befolyt ellenértéknek,

b) megsemmisített, átadott vagy felhasznált lefoglalt vagy elkobzott termék és eszköz esetében a lefoglaláskori értéknek

a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni.”

42. § A Jöt. 128/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„128/A. § (1) 2009. december 31-éig nem minősül a 29. § (1) bekezdés alá tartozónak a Romániából és Bulgáriából

a) a 17. életévét be nem töltött természetes személy által mennyiségre tekintet nélkül, illetve

b) a 17. életévét betöltött természetes személy által 200 darabot meghaladó mennyiségben

belföldre behozott cigaretta.

(2) A Romániából és Bulgáriából belföldre történő behozatallal az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a behozott, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 200 darabot meghaladó mennyiségre a természetes személynek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adófizetési kötelezettséget a vámhatóság határozattal állapítja meg, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell megfizetni.

(3) A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti cigarettát a határozattal megállapított adófizetési kötelezettség teljesítéséig, de legfeljebb a határozat jogerőre emelkedéséig visszatartja.

(4) Amennyiben az adófizetési kötelezettség határidőre történő teljesítésének ténye legkésőbb a határozat jogerőre emelkedéséig nem állapítható meg, a vámhatóság a visszatartott cigarettát elkobozza. A visszatartott cigaretta elkobzása esetén a természetes személy mentesül az adófizetési kötelezettsége alól. A visszatartott cigaretta kizárólag az adófizetési kötelezettségének igazoltan eleget tevő természetes személy részére adható ki.

(5) A vámhatóság a Romániából és Bulgáriából belföldre belépő természetes személynél a belföldre történő belépéskor, vasúti forgalomban a belföldre való belépést követően a határállomáson, illetve a vasúti járművön ellenőrizheti a behozott cigaretta mennyiségét. A természetes személy az (1) bekezdésben említett cigaretta mennyiségéről a belföldre való belépéskor, vasúti forgalomban a belföldre való belépést követően a határállomáson, illetve a vasúti járművön a vámhatóságnak köteles nyilatkozatot tenni.

(6) A vámhatóság a természetes személy által bemutatott, az (1) bekezdésben említett cigaretta egyedi fogyasztói csomagolását - a cigaretta bemutatásakor - hatósági jellel látja el.

(7) Adózás alól elvontnak minősül a Romániából és Bulgáriából belföldre

a) behozott cigaretta, amelynek behozataláról az (5) bekezdés szerint nem tettek nyilatkozatot,

b) behozott, hatósági jellel el nem látott, az (1) bekezdésben említett cigaretta,

c) behozott, hatósági jellel ellátott, az (1) bekezdésben említett cigaretta, amennyiben nem az a természetes személy birtokolja, aki a belföldre való belépéskor azt a vámhatóságnak bemutatta.

(8) Az (1)-(2) és (7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a természetes személy igazolja, hogy a birtokában lévő cigarettát más tagállamban - kivéve Romániát és Bulgáriát - adózottan vásárolta és a 29. § (1) bekezdés rendelkezése alapján belföldre adómentesen hozta be.

(9) E § alkalmazásában belföldre való belépés alatt a természetes személynek a Magyar Köztársaság államterületére történő - külön jogszabály szerinti - átléptetése minősül.”

43. § A Jöt. 129. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő r) és s) ponttal:

[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben határozza meg]

r)~„r) az 52. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adómérték, illetve d) pontja szerinti alacsonyabb adómérték, valamint az 52. § (2) bekezdésében az E85-re meghatározott adómérték alkalmazásához a bioetanol-, illetve a biodízel-tartalom igazolásának részletes szabályait,

s) a 35. § (1) bekezdés g) pontjának gb) alpontja szerinti egyéb szakképesítést, szakmai végzettséget és szakmai gyakorlatot, valamint az igazolás kiadásának eljárási rendjét.”

NEGYEDIK RÉSZ

X. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

44. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 31. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[31. § A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:]

b)~„b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;”

XI. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

45. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. §-ának (1) bekezdése a következő i)-k) pontokkal egészül ki:

[Mentes az ajándékozási illeték alól:]

i)~„i) közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék;

j) jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás;

k) a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól.”

(2) Az Itv. 17. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevő, számviteli törvény szerinti gazdálkodók egyike a másik 100%-os tulajdonában áll vagy a gazdálkodók egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak, akkor a gazdálkodó vagyonszerzésére a 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti táblázat I. csoportjára vonatkozó illetékmértékeket kell alkalmazni. Akkor is ezeket az illetékmértékeket kell alkalmazni, ha a gazdálkodó gazdálkodónak nem minősülő ajándékozó 100%-os tulajdonában áll.”

ÖTÖDIK RÉSZ

XII. Fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

46. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti.

(3) Amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság - a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, valamint a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja kivételével - a képviselőt terheli. Ha az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal, illetőleg egyéb szervezettel szemben kell megállapítani. Ha az adózó képviseletét ugyanazon bejelentett kötelezettség tekintetében több állandó meghatalmazott, megbízott látja el, a mulasztási bírság az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat egyetemlegesen terheli. Az állandó meghatalmazottal, megbízottal szemben mulasztási bírság megállapításának nincs helye, ha a bejelentett kötelezettségek teljesítését megelőzően az adózó képviselője az adóhatósághoz írásban bejelenti az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását.”