(2) Ha a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló külön osztályban, tagozaton, iskolában vesz részt gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, iratainak a nevelési tanácsadó részére történő megküldésével egyidejűleg - a szakértői véleményben meghatározottak szerint - intézkedni kell arról is, hogy a tanuló a következő tanítási évben átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba. E rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az az iskola, amelyben a tanuló felkészítése folyik, rendelkezik a szakértői véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges feltételekkel. Ha a tanuló a vizsgálati időszakban a nyolcadik évfolyamon folytatja tanulmányait, a bizottság javaslatot tesz arra is, hogy milyen iskolatípusban kapcsolódjon be a kilencedik évfolyamon folyó oktatásba.

(3) A tanuló lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat által a tankötelezettség teljesítésére kijelölt szakiskola (a továbbiakban: kijelölt iskola) nem tagadhatja meg az érintett tanulók felvételét akkor sem, ha a tanuló már nem tanköteles.

(4) A kijelölt iskola egyéni ütemterv kidolgozásával, egyéni foglalkozások megszervezésével segíti a tanulókat. A kijelölt iskola előkészítő kilencedik évfolyam megszervezésével segítheti a tanulókat. Az előkészítő kilencedik évfolyam befejezését követően a tanuló a többi tanulóval közösen kezdi meg tanulmányait a kilencedik évfolyamon.

(5) A kijelölt iskola nem tagadhatja meg a felvételét azoknak a jelentkezőknek sem, akik a 2004/2005., a 2005/2006., a 2006/2007. tanítási években a pszichés fejlődés zavarai miatt vagy enyhe értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű tanulóként fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát. A tanuló abban az évben kezdhet utoljára a szakiskolában iskolai évfolyamot a nappali rendszerű iskolai oktatásban, amelyben betölti a huszonötödik életévét.”

22. § (1) A Kt. 131. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (5)-(6) bekezdés jelölése (6)-(7) bekezdésre változik:

„(5) Ha a tananyagot elektronikus adathordozóra történő rögzítés céljára feldolgozzák, és a rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül sor, az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kerettantervben meg kell határozni a távközlési eszközön való kapcsolattartás rendjét, a távközlési eszköz közbeiktatásával szervezett tanórai foglalkozások rendjét, a konzultációs tanórai foglalkozások rendjét,

b) az oktatás munkarendje esti, levelező, illetve más sajátos munkarend lehet, figyelembe véve a közvetlen konzultációs tanórai foglalkozásokat és a távközlési eszköz útján megtartott olyan tanórai foglalkozásokat, amelyeken - a kerettantervben meghatározott módon - részt kell vennie a pedagógusnak és a tanulónak, feltéve, hogy a tanulói teljesítmény vagy részvétel központi nyilvántartása és ellenőrzése megoldott,

c) a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Az osztályozó vizsga vizsgabizottság előtt folyik, amelynek elnökét a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelöli ki az Országos vizsgáztatási névjegyzékről.”

(2) A Kt. 131. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az e § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az e törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján oktatási program (pedagógiai rendszer) kiadását kezdeményezik az oktatásért felelős miniszternél, feltéve, hogy az oktatási program részeként kerettantervet is kiadnak. Az Országos Köznevelési Tanács a kerettantervvel kapcsolatos feladatai ellátása mellett - szükség szerint - azt is vizsgálja, hogy az oktatási program (pedagógiai rendszer) többi eleme összhangban áll-e a kerettantervben foglaltakkal.

(9) Az e §-ban szabályozott eljárások költsége azt terheli, aki az eljárást indította.”

23. § A Kt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § (1) A 2007. évi LXXXVII. törvény 1. §-ával megállapított Kt. 12. §-ának (6) bekezdése alapján első ízben azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatni, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik a szakmai vizsga követelményeit.

(2) A 2007. évi LXXXVII. törvény 10. §-ával megállapított Kt. 82. §-ának (6)-(7) bekezdése alapján a 2008/2009. tanítási év felvételi eljárását kell megszervezni. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye, telephelye szerinti önkormányzattal egyezteti 2007. december 31-éig, hogy milyen módon vesz részt a kötelező felvételt biztosító feladatok ellátásában.

(3) A 2007. évi LXXXVII. törvény 18. §-ával megállapított Kt. 95/A. §-a (4)-(6) bekezdése alapján a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének felülvizsgálatával összefüggő feladatait 2008. szeptember 1-jétől látja el.

(4) A 2007. évi LXXXVII. törvény 20. §-ával megállapított Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontját azoknál a gyermekeknél, tanulóknál lehet első ízben alkalmazni, akik a 2007/2008. tanévben válnak tankötelessé, illetve a 2007/2008. nevelési évben lépnek óvodába.

(5) A 2007. évi LXXXVII. törvény 26. §-ával megállapított Kt. 2. számú melléklet Az adatok statisztikai célú felhasználása, A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás alcímet követő 2. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályokat első alkalommal a 2007/2008. tanévben szakmai vizsgát tett tanulókra nézve kell alkalmazni.

(6) Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel - 2008. szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.

(7) A Nemzeti alaptanterv e törvényben meghatározott időszakonkénti felülvizsgálata után - ha a Nemzeti alaptanterv kiadásáról rendelkező kormányrendelet másként nem rendelkezik - az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem.”

24. § A Kt. 133. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(8) bekezdés jelölése (6)-(10) bekezdésre változik:

„(4) Ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakítása nem történt meg, a továbbműködéshez szükséges engedély meghosszabbítását négyévente meg kell ismételni. Azok az intézményfenntartók, akik rendelkeznek továbbműködési engedéllyel, január 1-je és március 15-e között kérhetik a továbbműködéshez szükséges engedély meghosszabbítását. Az engedély akkor hosszabbítható meg, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola rendelkezik az e törvény 25. §-ának (7) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodással.

(5) Ha a helyi önkormányzat a (3) bekezdés hatálya alá tartozó általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követő tanévben, valamint az azt követő négy tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevőnek az iskola működéséhez, az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítő támogatásnak megfelelő összeget megfizetni. E kiegészítő támogatás mellett a központi költségvetés terhére más jogcímen kiegészítő támogatás nem vehető igénybe. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a nevelési-oktatási intézményt e törvény 81. §-ának (14) bekezdésében meghatározottak szerint újraalapítja. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha az átadott iskola olyan ingatlanban működik, amelyik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozik. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak akkor sem, ha az átadott általános iskola az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott középiskola tagintézményeként működik tovább.”

25. § A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.”

26. § A Kt. 2. számú melléklete „Az adatok statisztikai célú felhasználása” alcímet követő alfejezet után a következő alcímekkel és alfejezetekkel egészül ki:

A tanuló fejlődésének nyomon követése

1. Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az e törvény 99. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.